Mottó:
Alattad a föld, fölötted az ég,
benned a létra.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
Ludvércjáráskor, Valkonyán, 2010. szeptember 18.
Ne féljetek!
Egykor a világot — a nagy történelmet és a mindennapi életet egyaránt — úgy próbálták megérteni őseink, hogy önállóan létező jó és rossz lények (tündérek, boszorkányok, ludvércek s egyebek) létezését feltételezték, s mindazt, ami történt, az ő befolyásuknak tulajdonították. A jóktól védelmet kértek, a rosszaktól féltek. Az élet elég reménytelennek tűnt…
És mindazoknak,akik szélsőségesnek ítélik meg az idei szeptemberi időjárást…
1726-ban nem tudtak szántani,akkora volt szárazság.
1727-ben még ilyenkor se arathattak,annyi volt az eső egész nyáron,a szemek kicsíráztak a búza földeken, s az ,,asztagok zöld szénakazlakként hatottak”.
1782-ben olyan alacsony volt a Duna vízállása,hogy néhol a köveken ,,száraz lábbal” át lehetett rajta kelni.
1801-ben hatalmas drágulás jött ,mert a tartós szárazság elvitte a szőlő és a kerti termények zömét.
1813-ban a tartós özönvízszerű esőkben óriási árvizek pusztítottak medence szerte.
1824-ben a szőlőszemek összeasztak a tőkéken a nagy hőségben.
Hogy Kisbírónk remek verselési stílusában válaszoljak a címben feltett kérdésre:
Ha jő az nagy eső, s véle tán ama vad szél is fúj
Valkonya víg népe má’ csak azé’ is ludvércbőrbe búj!
No, innen a poéták fűzfájáról üzenem mindenkinek, aki készül a nem mindennapi eseményre, hogy (bár reméljük a meteorológus is ember, s tévedni sem restell(ez is be szép rím!)) A ludvércjárás el nem maradhat és mindenkit nagy szeretettel várunk az eseményre.
A mellékelt képekből is látható, mi nagyon készülünk a vidámságra, és mindent megteszünk, hogy mindenki jól érezze magát!
(Jelentem: az asszonyok már sütik a páratlan valkonyai kemencés kuglófot , mondhatni nem csekély mennyiségben, és még rengeteg finomság vándorol ma a sütőkbe!)
Kisbíró a valkonyai egyenbajusszal
Egyenbajusz vándorúton
A valkonyai út a remekbe szabott transzparenssel
Kupaktanács gyümölcslével
Az eseményről és az előkészületekről a fotókat folyamatosan töltjük a honlapunkra és itt meg is lehet nézni>>>
Mint azt áprilisban ígértük – Gyuri kiegészítette az erdészeti katasztert. Így már nincs Valkonyának olyan dűlője, útja, rétje, dombja, aminek ne tudnánk a hagyományos nevét és történetét. Ide kattintva már a teljes listát olvashatjuk >>>
Köszönjük Belső Franciska hajdani valkonyai tanítónak, aki egybegyűjtötte és lejegyezte. Valamint azon régi valkonyaiaknak, akik megőrizték és ránk örökítették mindezt.
Ahogy minden esztendőben, idén is áthajtották Valkonyán a birkanyájat. Mint rendesen, most is a fekete szamár vezette a gyapjas társulatot, és mint megtudtuk, idén is gyalog jöttek, amit ilyen buszjegy árak mellett nem is csodálhatunk!