Pályázati aloldal MFP-KOEB/2021

Pályázati aloldal Zenei tábor 2021

Pályázati aloldal MFP-FFT/2020

Pályázati aloldal MFP-FFT/2019

Pályázati aloldal TOP-3.2.1-16-ZA1-2018-00020

Képeinkből

dscf0965_lud György Józsefné hpim6872 258 szilveszter20130056 vegyes-047 vegyes-046 285 szilveszter20130035 ludverc2014097 alkototabor2012052 gesztenye8 hpim0626 OLYMPUS DIGITAL CAMERA majusfa2012101 dscf4655 ludverc2015l032 Meggyvágó 700 OLYMPUS DIGITAL CAMERA 2010-12-18_00022

Hírcsoportok

Támogassa adója 1% -val Valkonya jövőjét

Valkonyai Civil Alkotó
Közösség EgyesületAdószám:
18627727-1-20

Archívum

Húsvétvasárnap – Nagyböjt utáni első nap – Április 8.

Dénes napja
Hold fogy

húsvét napjainkban a keresztények legfontosabb ünnepe, de a valláson kívül is a tavaszvárás, a tavaszeljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.[2] A Bibliaszerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

 

A név eredete

Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt [3] lezárulását jelzi. A kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.

A húsvét héber neve „pészah”. A szó „kikerülés”-t, „elkerülés”-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve: „kikerülés”.

Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt.

A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos böjtjének emlékére,[5] önmegtartóztatására tanít. Ezt kisebb-nagyobb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A húsvéttól a pünkösd utáni szombatig tartó időszakot → húsvéti időnek is mondják ( nagyböjtvirágvasárnapnagyhétnagypénteknagyszombat). A nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptólnagyszombatig. Napjai a nagyhétfőnagykeddnagyszerda és a húsvéti szent háromnap. Húsvét napjától a fehérvasárnapot megelőző szombatig tartó napokat húsvét hetének nevezik. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima – hetvened, mert hetven napig tart.

E napon történt:

 

Ossza meg:

Nagyszombat – Nagyböjt negyvenedik napja

Herman napja
Fogyó Hold

nagyszombat a húsvétot megelőző nap a keresztény naptárban.

Az anglikánok Easter Even-nek, Low Saturday-nek, a fülöp-szigetekiek Fekete Szombatnak vagy Sabado de Gloria-nak hívják, Csehországban az elnevezéseFehér Szombat. Magyar elnevezése a nagyhétre utal, nagyszombat maga is része a Szent Háromnapnak (triduum sacrum)nagycsütörtöknagypéntek, nagyszombat.

Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel (ez a VIII. századból eredő pogány szertartás), ezt követi a keresztvíz-szentelés. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. 7 olvasmány van, majd a prédikáció után 12 egyetemes könyörgés. Ebben a világ embereiért és vezetőiért, valamint a papságért könyörögnek. Az áldoztatás után a pap – az asszisztencia vezetésével – elindul egy körmenetre. A visszaérkezés után áldást mond, és elbocsátja a híveket. A következő mise általában éjfélkor kezdődik, de egyes egyházközségekben hajnalkor. Ez már Jézus feltámadását jelzi, ez a vigilia-mise.

 

  • Az Egészség Világnapja (WHO)
  • Az Otthonszülés Napja

 

Ossza meg:

Nagypéntek – Nagyböjt 39. napja

Vilmos napja
Telihold van

Krisztus  Urunk kereszthalálára emlékezik a keresztény világ.
A harangok némák, a templomokban passiókkal emlékeznek a Megváltó életének utolsó napjára, szenvedésére.

Ossza meg:

Nagycsütörtök – Nagyböjt 38. napja

Április 5. van
Vince napja
Holdtöltét megelőző napon növekvő a Hold

Nagycsütörtök van.

Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus valószínűleg Széder-esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A Nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás.

Nagycsütörtökhöz köthető az Eucharisztia megalapítása.

Ezen a napon született:

 

Ossza meg:

Április 4. – Nagyböjt 37. napja

Izidor napja
Szerda
Növekvő Hold

1950–1989 között „Felszabadulás ünnepe” néven állami ünnepnap Magyarországon

 

Ossza meg:

Húsvétkor hideg időnk lesz

Záporokkal, zivatarokkal tarkított időnk lesz az ünnepekig.
Holnap még csak elszórtan, csütörtöktől azonban  többször és többfelé valószínű eső, záporeső és egy – egy zivatar.
Húsvétkor havaseső is érkezhet  erős hidegbetörés hatására,  a nappali felmelegedés valószínűleg még a 10 fokot sem éri el az  ünnepek idején ( országos átlagban ).
Addig azonban 20 fok körüli maximumokkal számolhatunk.

Rossz hír, hogy Húsvéthétfőre virradóan megnövekedett egy újabb fagy lehetősége is. Hiába, ilyen a szeszélyes április …

valkonya – met

Ossza meg:

Április 3. – Nagyböjt 36. napja

Buda, Richárd névnap
Hold nő
Kedd

 

Ossza meg:

Vetési naptár áttekinthető táblázatban

Vetési naptár

Ossza meg:

Egy falu, ahol nem érzik a gazdasági válságot …

 

 Egy magyar falu, ahol nem érzik a gazdasági válságot

Banai Tibor Péter

Visszatérő gondolat, hogy a globálissá vált világban csak azok a gazdasági közösségek nem sínylik meg a gazdasági világválságot, amelyek nem függnek a központi ellátó rendszerektől, külső forrásoktól, azaz önellátóak. De vajon tényleg így van ez? Ennek jártunk utána Budapest szomszédságában…

A válság egyik kiútja: Biofalu

Máriahalom kis pötty a térképen. Néhány tíz kilométerre fekszik a fővárostól a Dunazug hegységben, a Gerecse, a Pilis és a Budai hegyek ölelésében. Valami oknál fogva az emberiség már a bronzkortól kedveli az itteni lankás hegyoldalakat, az Árpád-kortól Kirva néven emlegetik, majd 1936-tól felveszi a mostani nevét. Az itt élők már a kezdetektől a klasszikus földműveléssel, majd szőlőtermesztéssel foglalkoztak, és ez most sincs másképp, azzal az apró változással, hogy a falu szélén megjelent egy új közösség a Biofalu.

Menekülni az agglomerációba

Lakatos Géza közgazdász sikeres vállalkozó volt a fővárosban. Több mint húsz évig taposta a malomkereket, majd egyszerűen elege lett az egészből, gondolt egyet, felszámolta addigi életét és Máriahalom határába költözött, azzal a feltett szándékkal, hogy egy többé-kevésbé önellátó közösséget alakít ki maga körül, egyfajta Rousseau-i vissza a természetbe filozófia által vezérelve. Ennek már tíz éve.

Ossza meg:

Itt az április!

Tavaszi munkák a gyümölcsösben

Nos, amennyit csak lehet, mert a ti kertetekben, de máshol is kissé mostohagyerekeknek minősülnek az idős gyümölcsfák. Talán azért, mert sokan – helytelenül – azt vélik, hogy a kerteknek ezek a terebélyes koronájú lakói akkor is teljesítik a kötelességüket, ha nem részesülnek gondozásban. És ebben van is némi igazság: egy ideig valóban teremnek, de metszés, táplálás és növény-védelem híján fokozatosan „leépülnek”, a gyümölcsük élvezhetetlenné válik és idő előtt kipusztulnak.

Ossza meg: