News

Energia

Kertművelés

Ökológia

Képeinkből

dscf1102_lud bikal52 szilveszter20130004 majusfa2017020 " Gábor Szakos" család : Szakos Marika, Szakos Györgyné Gondozó Katalin, Szakos Gyurika, Szakos Gyuri 1962-63 körül 2010-12-18_00001 ludverc_r2012031 ludverc201515 vegyes-010 grac2015052 23 dsc-096 Fő u. 16. 2000-ben OLYMPUS DIGITAL CAMERA szilveszter20130032 ludverc2012092 ludverc2014149 OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA Argentina, Dél- Amerika, Domina Zsóka 2012

Hírcsoportok

Gyermeknap és Májusfa kitáncolás

 

Szeretettel meghívunk minden valkonyait a
2012. június 1-én 17 órakor
kezdődő májusfa kitáncolásra

Ugyanezen a napon
13 órától
egy szerény gyermeknapot is tartunk.
A turistaház udvarán ugrálóvár várja Valkonya aprónépét!

Tolvajostól Széphavasig

 

Levelek a völgyből 20.

Mottó:
Alattad a föld, fölötted az ég,
benned a létra.

(Weöres Sándor: A teljesség felé)

 Kultúránkban ősidők óta ünneplik az emberek az élet és a tavasz kezdetét, a születés, a termékenység, a szaporodás és a növekedés csodáját. Alighanem a nagy ázsiai kultúrákban is így van ez. Ezeket a tavaszi örömünnepeket a megkeresztelkedett európai népek vagy képesek voltak keresztény tartalommal megtölteni, s akkor a népszokásokban tovább élhettek; vagy mint pogány szokást, hiedelmet, babonát eleve kiirtották. Leleményes és fantáziadús emberek a keresztény szertartásokba is belevittek játékos elemeket, és a tanítást mintegy dramatizálták.

Olaj nélkül

http://www.youtube.com/watch?v=Tgb6n80Ra_k

AZ igazi nyár még ,,odébb” van

Csütörtökig csak elszórtan, kisebb mennyiségben fordulhat elő kisebb záporeső, csütörtök estétől szombat reggelig azonban
többször erősen megnövekszik a felhőzet és eső várható, jelentősebb mennyiségben.

Az évszaknak megfelelő , majd annál kicsit hűvösebb idő várható a következő hét folyamán.

valkonya – met

Pünkösd

pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélekkiáradásának emlékét ünnepli meg.[1] A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, azapostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:

És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának.És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.
– Apostolok cselekedetei 2. fejezet, Károlyi-biblia

A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkor a jelei a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, kegyelem kiáradásának jelei. Az Újszövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, Krisztus születése előtt: “Új szövetséget kötök veletek…akkor majd…új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek…Az én Lelkemet oltom belétek…”(Ez. 36,25-27; 11,19; Jer. 31,31k). Keresztelő János is jövendölt. (Jézus) majd “Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni”[4] Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb szállt Jézusra. Ezért a a katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb. A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja. 1956-ig vigíliája, 1969-ig oktávája is volt, a húsvéti idő a pünkösdöt követő szombattal ért véget. 1969-től pünkösd hétfője már az évközi időhöz tartozik.[2]

 

Eredete az ószövetségi zsidó ünnep, héber nyelven Sávuót, a törvényadás (tóra adásának) emléknapja és az új kenyér ünnepe.

 

Az Ószövetség szerint, az Úr három főünnepet rendelt a zsidóknak. “Háromszor szentelj nekem ünnepet évenként! Tartsd meg a kovásztalan kenyerek ünnepét! Hét napig egyél kovásztalan kenyeret, ahogyan megparancsoltam neked, az Ábib hónap megszabott idején, mert akkor jöttél ki Egyiptomból. Üres kézzel senki se jelenjék meg előttem! Azután az aratás ünnepét, amikor meződ vetésének első termését takarítod be. És a betakarítás ünnepét az esztendő végén, amikor a termést betakarítod a mezőről. Évenként háromszor jelenjék meg minden férfi az Úristen színe előtt (Jeruzsálemben)!”(2Mózes 23:14-17)

 

Tehát a középső a pünkösd ünnepe, ez az 50. nap. “Számoljatok a szombatra következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. Ötven napot számoljatok a hetedik szombat utáni napig, és akkor mutassatok be új ételáldozatot az Úrnak!” (3Mózes 23:15-16) “Amikor pedig eljött pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szent Szellemmel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy ahogy a Szellem adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi tartózkodott akkor Jeruzsálemben azok közül, akik a Föld minden nemzete között éltek. Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni.”

Péter apostol megmagyarázta az ott levőknek, hogy most teljesedett be, amit Jóel így prófétált: “Az utolsó napokban, így szól az Isten, kitöltök Szellememből minden halandóra, és prófétálnak fiaitok és leányaitok, és ifjaitok látomásokat látnak, véneitek pedig álmokat álmodnak; még szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban Szellememből, és ők is prófétálnak.” (ApCsel 2:17-18) Jézus is megígérte a Pártfogót, akit Ő küld el az Atyától, “az Igazság Szellemét, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam.” (János 15:26b). “Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek; mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm Őt hozzátok. És amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet. A bűn az, hogy nem hisznek énbennem; az igazság az, hogy én az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme megítéltetett.” (János 16:7-11) Tehát Jézus kitöltötte Szent Szellemét.

Szentírásból ismert Húsvét után az ötvenedik napon tartják. Így pünkösdvasárnap (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: május 10., a legkésőbbi pedig június 13.

Görög nevének (πεντηκοστή, pentékoszté) a jelentése is 50, a magyar pünkösd szó ebből származik. Hasonlóan ahúsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik ókori keresztény írók (Tertullianus, Órigenész), ünneplése egyidős az egyházzal, tehát az apostolok idejéből való. Abérmálás szentségét hagyományosan pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.

Népszokások

A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlóris, azaz Zöldellő, Viruló.

Májusfa

A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.[4]

A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

Pünkösdi király

Az évelő pünkösdi rózsa vagy kerti bazsarózsa a föld alatt gyöktörzset fejleszt, amelyből 40-80 cm magas fényes, összetett levelek és mélybordó, piros, rózsaszínű vagy fehér, illatos virágok fejlődnek.

A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Tavaszköszöntés

Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.

Pünkösdi királynéjárás

Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlonjellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.

Pünkösdölés

Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.

Törökbasázás, borzakirály, rabjárás

Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.

A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.

A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.

Csíksomlyói búcsú

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A csíksomlyói búcsú hagyománya a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

forrás: wikipédia


Dél-Zalai Szarvasgombász Egyesület

Egyesületetünk 2009 -ben alakult.

Célja, minden érdeklődő, legyen az leendő termelő vagy gyűjtő, összefogása, segítése és tájékoztatása. Valamint, termőhelyeinek és a honos fajták felkutatása és védelme.

Információ: szarvasgomba@valkonya.hu

Alapító Okirat

Dél-Zalai Szarvasgombász EgyesületA hazánkban honos szarvasgombák és lelőhelyeik természeti értékek, a nemzeti vagyon sajátos és kiemelt védelemre méltó elemei, szükségesnek tartva e természeti kincseknek az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolat kialakításával történő oltalmát és a velük való ésszerű gazdálkodás elősegítését, e célok szolgálatára önálló egyesület alakulását mondják ki

Dél-Zalai Szarvasgombász Egyesület néven.

Alulírott alapító tagok egyben megállapítják az Egyesület alapszabályát, mely tartalmazza az Egyesület adatait, célját, tevékenységi körét, feladatait, önkormányzati szervezetének leírását, a képviseleti joggal felruházott személyek körét, a tagok jogait és kötelességeit, az egyesületi vagyonnal való gazdálkodás módját. Az alapító tagok egyben felkérik Nemeskürti Lászlót, hogy az elfogadott Alapszabályt és a Közgyűlés jegyzőkönyvét – nyilvántartásba vétel céljából küldje meg a Zala Megyei Bíróságnak.

 

  • Belsö Ferenc 8881 Sormás Arany János u. 44
  • Béda Nándor 8800 Nagykanizsa Gárdonyi u.46 a
  • Ferenc Ágota 8800 Nagykanizsa Teleki út 9 a 3em. 10
  • Goda László 8834 Murakeresztúr Alkotmány u. 35
  • Hatvani László 8861 Szepetnek Királyi Pál u.10
  • Kiss Gáspár Levente 8800 Nagykanizsa Kaposvári út 15
  • Kiss József 8771 Hahót Zrínyi u. 193
  • Lengyel Zoltán 7400 Kaposvár Damjanich u. 6 b 1 em. 1
  • Nemeskürti László 8885 Valkonya Fő út 61
  • Németh Pál 8885 Valkonya Fő út 42
  • Saskői László 8800 Nagykanizsa Cigány u. 66
  • Tóth Imre 8883 Rigyác Kodály tér 1
  • Tóth József 8883 Rigyác Kodály tér 9
  • Tóth László 8800 Nagykanizsa Gárdonyi u. 21

 

Egyesület Alapszabálya

I. Az Egyesület azonosítási adatai:
Neve és annak rövidítése:
Dél-Zalai Szarvasgombász Egyesület

DZSZE

Idegen nyelvű fordítása:

  • TRÜFFEL VEREIN von SÜD-ZALA
  • SOCIÉTÉ ZALA du SUD de TRUFFE

Székhelye: 8885 Valkonya Fő út 61.

A mindenkori egyesületi elnök állandó bejelentett lakcíme.

Bélyegzője: körbélyegző, szélén körbe az egyesület neve, középen a jelvénye

Jelvénye (emblémája): tölgy és fenyő levélen három szarvasgomba

Az Egyesület jogi személy.
II. Az Egyesület célja, tevékenységi köre, feladatai

1. Célja:

a honos szarvasgomba fajok és lelőhelyeik általános védelme, szakszerű kezelése, megismerésüknek és fenntartható használatuknak elősegítése, az ezeket veszélyeztető jelenségek feltárása, a károsodásuk megelőzése, bekövetkezése esetén csökkentése, illetve megszüntetése;

a szarvasgombák gyűjtésének, ültetvényes szaporításának, feldolgozásának és hasznosításának elősegítése, az ezzel kapcsolatos kutatás, ismeretterjesztés és népszerűsítés;

a természetvédelmi oltalommal kapcsolatos jogi szabályozás kialakításának és végrehajtásának elősegítése;

a szarvasgomba hazai történetének feltárása, ápolása és népszerűsítése;

2. Tevékenységi köre és feladatai:

az élőhelyek feltárása és védelmének elősegítése, a szarvasgomba

védelmét szolgáló szabályozás kialakításának kezdeményezése, az

abban való részvétel;

a művelésből kieső földterületek szarvasgomba termesztésével történő hasznosításának elősegítése; a honos és a kereskedelmileg értékes fajok termesztésének fejlesztése;

a szarvasgomba termesztésének valamint a hazai vadon termő szarvasgombák begyűjtésének, minősítésének és kereskedelmének elősegítése;

együttműködés más hazai természetvédelmi egyesületekkel és hatóságokkal

valamint a polgári természetőrökkel;a szarvasgomba minősítési és szabványosítási rendszerének, valamint
kereskedelmi forgalomba hozatal feltételeinek kidolgozása;
a szarvasgombák tudományos kutatásának elősegítése, támogatása, a
kutatási eredmények folyamatos terjesztése, népszerűsítése és ilyen célt
szolgáló rendezvények szervezése;
a szarvasgomba termesztők és gyűjtők érdekképviselete, ezen belül
támogatások, kedvezményes hitelek, illetve hitelkamatok elérése a
mindenkori mezőgazdasági és pénzügyi kormányzatnál;
a szarvasgomba gyűjtésének, termesztésének és fogyasztásának hazai kultúrtörténeti feltárása, ápolása és népszerűsítése; nemzetközi kapcsolatok kialakítása, különös tekintettel a szarvasgomba termesztése és fogyasztása terén nagy hagyományokkal rendelkező olasz, francia és spanyol szarvasgombász szövetségekre.

referencia mintaterület (bemutató ültetvény) létrehozása és működtetése.

III. Az egyesületi tagság fajtái, keletkezésük, megszűnésük, az adatokat tartalmazó nyilvántartás, a tagok jogai és kötelezettségei

Az Egyesületnek tagjai lehetnek mind jogi-, mind természetes személyek. Az Egyesület tagja lehet, aki megfelel a tagság Alapszabályban rögzített feltételeinek. A feltételek teljesítését a belépési nyilatkozat benyújtását követő elnökségi ülésen az Elnökség megvizsgálja, s határoz a jelentkezés elfogadásáról,javasolja a felvételt a Közgyűlésnek. A Közgyűlés kétharmados többségi szavazással határoz a felvételről. Ezt követően az új tag regisztrálásra kerül a tagnyilvántartásban.

1. A rendes tagság együttes feltételei:

belépési nyilatkozat,

az Alapszabályban foglaltak elfogadása és megtartása,

az Egyesület munkájában való tevékeny részvétel

tagdíj január 31-ig történő befizetése (év közben a belépést követő egy hónapon belül az év még hátralévő részére eső arányos díjat kell megfizetni)A pártoló tagság feltételei:

belépési nyilatkozat

az Egyesület célkitűzéseinek bármilyen módon való támogatása. 3.A tiszteletbeli tagság feltétele:

– a közgyűlés felkérésének elfogadása a jelölt részéről.

4. A tagság megszűnése:

kilépéssel,az Egyesület megszűnésével.

(A befizetett tagdíj és támogatás a tagság megszűnésekor nem követelhető vissza.)

5. A tagsági nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

név,
cím, telefonszám,
a felvétel időpontja,
tagság formája,
tagdíj befizetésének időpontja,
az Egyesületben vállalt tisztsége, feladata.

A nyilvántartást egy – az Elnök aláírásával hitelesített és az Egyesület bélyegzőjének lenyomatával ellátott füzetben a titkár folyamatosan vezeti. A nyilvántartás nyilvános, titkosan kezelendő adatokat nem tartalmaz.

6. A tagok jogai:

szakmai ismeretek birtokba vétele, hasznosítása;
részvétel az Egyesület munkájában;
a közgyűlésen tanácskozási, javaslattételi és szavazati jog gyakorlása;
rendes tagként tisztségviselő választása, tisztség vállalása;
kedvezmények igénybevétele;
a tisztviselőktől felvilágosítás kérése az Egyesület ügyeinek állásáról;
az Egyesületi vagyontárgyak használata;
az Egyesület kutatási-, fejlesztési eredményének hasznosítása.

Pártoló és tiszteletbeli tag a tisztség vállalása és szavazati jog gyakorlása kivételével valamennyi jogot gyakorolhatja.

7. A tagok kötelességei:

a zártkörű információcsere keretében megszerzett adatok megőrzése;
az Alapszabály és az Egyesület szabályainak megtartása;
Egyesületi munka végzése;
tagdíj befizetése.

 

A tagdíj összege:

    • rendes tagnak: 5000 Ft/év
    • jogi személyeknek: 50.000, -Ft/év.
    • belépési díj,mértékéről a Közgyűlés dönt
    • A tiszteletbeli tag nem köteles tagdíjat fizetni és Egyesületi munkát végezni.

Pártoló tag a rendes tagdíj vagy legalább annak megfelelő mértékű önként vállalt támogatás nyújtására köteles.

IV. Szervezeti felépítés, működés

1. Közgyűlés

A tagok összessége alkotja, az Egyesület legfőbb szerve.
A közgyűlés szükség szerint ülésezik, de legalább évente kötelező összehívni. Össze kell hívni, ha a tagság legalább egyharmada vagy az Elnökség tagjainak kétharmada – az ok és a cél megnevezésével – kéri, illetve ha a bíróság elrendeli.
A közgyűlés határozatképes, ha a tagok fele plusz egy fő jelen van. A határozatképesség hiánya miatt ismételten összehívott közgyűlés – az eredeti napirenden szereplő kérdésekben – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes,ha erre a jogkövetkezményre előzetesen a meghívóban figyelmeztetik a tagokat.
Határozat elfogadásához a jelenlevő tagok többségének igenlő szavazata szükséges.
Az Elnök és az Elnökség megválasztásához valamint az Egyesület megszűnésének kimondásához a tagok minősített, azaz kétharmados többsége szükséges.
A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza, kivéve, ha a közgyűlés titkos
szavazásról hoz határozatot.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a hitelesítése az Egyesület elnöke, titkára és két jelenlévő tag aláírásával történik.

A közgyűlés kizárólagos jogkörébe tartozik:

tiszteletbeli tag jelölése;költségvetés jóváhagyása;Alapszabály megállapítása és módosítása; az Elnökség beszámolójának elfogadása; – az Egyesület más társszervezetekkel való egyesülésének, valamint
feloszlásának, feloszlatásának kimondása;
– a tisztségviselők számára tiszteletdíjat állapíthat meg;– tagsági jogokat, kötelezettségeket érintő ügyekben az Elnökség
határozatával szembeni fellebbezés elbírálása;.
-fegyelmi határozat elleni fellebbezés elbírálása.

2. Képviseleti és ügyintéző szerv: Elnökség.

Tagjait (a továbbiakban: tisztségviselők) a közgyűlés választja meg határozatlan időre.

a) Az Elnökség öt tagú, összetétele a következő:

elnök,alelnök,titkár,két elnökségi tag.

b) Hatásköre, feladatai:

az Egyesület alapszabályszerű működésének irányítása;a közgyűlés előkészítése, összehívása;éves munkaprogram és költségvetés készítése;

éves beszámoló a közgyűlés előtt az Egyesület tevékenységéről és gazdálkodásáról;

döntés tagság törlése ügyében;kártérítési jogkör gyakorlása.

c) Határozatképesség feltétele:

– ha az Elnök (vagy helyettese) és az elnökségi tagok legalább fele jelen
van.

Az elnökségi ülés összehívása a Titkár feladata, az ülésről feljegyzést kell készíteni, amelyet az ülést vezető elnök (alelnök) és titkár aláírásával hitelesít.

3.Ellenőrző Bizottság

Tagjait (a továbbiakban: tisztségviselők) a közgyűlés választja meg határozatlan időre.

a) Az Bizottság három tagú, összetétele a következő:

-elnök

-két tag

b) Hatásköre, feladatai:

hatásköre az egyesület működésére vonatkozik

feladata az egyesület és annak ügyintéző és képviselő szerveinek működésének ellenőrzése

évente legalább egyszer ülésezik és beszámolót készít munkájáról , amit a közgyűlésen ismertet

c) Határozatképesség feltétele:

ha az Elnök és az elnökségi tagok legalább fele jelen
van.
d) Bizottsági ülés összehívás rendje.

Az ülést a Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze évente egyszer, illetve bármelyik tag kérésére harminc napon belül.

4. Elnök (távollétében az általa kijelölt elnökhelyettes):

képviseli az Egyesületet, vezeti az Elnökség munkáját;irányítja ajz Egyesület gazdálkodását és utalványozási jogot gyakorol, távollétében a banki jogot a kijelölt elnökhelyettes vagy a titkár gyakorolja;

intézkedik a közgyűlés vagy az Elnökség által hatáskörébe utalt ügyekbe;.

-fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén elrendeli a fegyelmi eljárást.

5. Alelnök

-felelős az Egyesület arculatának kialakításáért.-az Elnök távollétében azt helyettesíti-felelős a kapcsolatok tartásáért

6. Titkár:

szervezi és előkészíti az Egyesület rendezvényeit;

gondoskodik a jegyzőkönyvek és emlékeztetők (feljegyzések) elkészítéséről, az iratkezelés megszervezéséről és a nyilvántartás vezetéséről;

bonyolítja az Egyesület levelezését.

7. Elnökségi tagok:

irányítják a szakmai területeken folyó Egyesületi tevékenységet;segítik az elnök és helyettese valamint a titkár munkáját;részt vesznek az elnökségi üléseken és a határozatok hozatalában.

Az Elnökség személyi összetételét mellékelt nyilatkozat tartalmazza.

V. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

Az Egyesület:

az alapítása időpontjában induló vagyonnal nem rendelkezik;elsődlegesen nem folytat gazdálkodó tevékenységet;politikai tevékenységet nem folytat, így politikai pártot, egyéb politikai szervezetet, parlamenti képviselőt nem támogat.

1. Bevételek

tagsági díj;

a tagok egyéb támogatásai, külső személyek, szervek juttatásai;

rendezvényekből, kiadványokból származó bevételek;

pályázatokból elnyert összegek;

egyéb bevételek.

2. Gazdálkodás

Az Egyesület pénzeszközeit bankban vezetett számlán kell kezelni, a pénzkezelésre vonatkozó pénztári szabályzat szerint.

Az Egyesület tartozásaiért önálló vagyonával felel, azokért a tagok – a tagdíj fizetésén túl – saját vagyonukkal nem felelnek.

VI. Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik, ha

– feloszlatását a közgyűlés kétharmados többséggel kimondja;

– ha a törvényességi felügyeletet ellátó szerv keresete alapján a
bíróság elrendeli

tagjainak létszáma 10 fő alá csökken.

Kiegészítés

Az Egyesületi tevékenység során a tagok tudomására jutott ötletek, adatok, eljárások felhasználásával oktatás és információ átadás csak egyesületi tagok számára megengedett. Fenti információk felhasználásával végzett Egyesületen kívüli tevékenység megkezdését az Elnökségnek be kell jelenteni és az éves bevétel legalább 1 % – át az Egyesület támogatására be kell fizetni legkésőbb a következő év március 31-ig.

Az Egyesület népszerűsítése, a tagtoborzás minden tag feladata. A népszerűsítő szintet meghaladó információátadás csak az egyesületi tagságon belül engedélyezett. Minden a szarvasgombával kapcsolatos oktatási, tudományos és gazdasági tevékenység csak az Egyesület vezetőségének engedélyével és ellenőrzésével lehetséges. Az információk jogosulatlan felhasználásával az Egyesületnek okozott kárt meg kell téríteni. A vezetőség állapítja meg a károkozás tényét és a befizetésre kerülő kártérítés összegét. A kártérítés összege az okozott kár mértékének megfelelő. A tagok a mindenkori minimálbér 15-szöröséig kötelezettséget vállalnak az Egyesületnek okozott kár megtérítésére. Ha a vezetőség az okozott kár mértékét a mindenkori minimálbér 15-szörösénél nagyobb mértékűnek találja, bírósághoz fordul a kár mértékének megállapítása céljából.

Ezek a kötelezettségek a tagsági viszony megszűnése után még öt évig vannak érvényben.

Fenntartható mezőgazdaság: önellentmondás?

/ Toby Hemenway: Is Sustainable Agriculture an Oxymoron? /

Jared Diamond az “emberiség legnagyobb tévedésének” tartja (1). Bill Mollison azt mondja, hogy képes “egész tájakat elpusztítani” (2). Vajon a nukleáris energiáról beszélnek? A külvárosiasodásról? A szénbányászatról? Nem. A mezőgazdaságról van szó. Nem csak az a gond, hogy a földművelés a jelenlegi iparosodott formájában teljesen tönkreteszi a termőtalajt és a biodiverzitást, hanem hogy eredendően fenntarthatatlan, mivel belőle fakad a kultúránkat alapjaiban meghatározó kettéhasadás “emberre” és “természetre”, a legtöbb járvány, a rossz egészségi állapot, az uralkodó hierarchiák és a rendőrállam. Ezek elég kemény állítások, úgyhogy vizsgáljuk meg őket.

Egy szalmaszál forradalma

Az emberiségnek fogalma sincs a természetről

/ Részlet Masanobu Fukuoka One-straw Revolution (Egy szalmaszál forradalma) című könyvéből /

Egy ok, amiért a természetes gazdálkodás nem terjedt el

Az elmúlt húsz vagy harminc év alatt, a rizs és a téli gabonák termesztésének ezen módszere a klimatikus és természeti viszonyok széles palettáján lett kipróbálva. Japán szinte összes prefektúrája végzett kísérleteket az átlagos hegygerincen való hántolatlan rizs, rozs és árpa termesztésre, a “szántás nélküli közvetlen vetés” módszerével. Ezek a kísérletek igazolták a természetes gazdálkodás általános alkalmazhatóságát.

Ezért feltehetnénk a kérdést, miért nem terjedt el a híre? Azt hiszem az egyik ok, hogy a világ annyira specializálódott, hogy az emberek képtelenekké váltak arra, hogy valamit a teljes valójában értsenek meg. Például Kochi prefektúra kísérleti központjából jött egy rovarkár megelőzési szakértő, hogy megvizsgálja, miért olyan kevés a földemen a mezei kabóca, amikor nem használok rovarölő szereket. Miután megvizsgálta a területet, a rovarok és természetes ellenségeik közötti egyensúlyt, a pókszaporulatot és így tovább, úgy találta, hogy épp annyira kevés mezei kabóca volt található nálam, mint a kutatóközpont földjein, amiket számtalanszor permeteztek végig különféle halálos vegyületekkel.

Ruth kertje

Nagy esők jönnek

Intenzív csapadékot adó mediterrán ciklon éri el térségünket.
( A múlt heti fagyot kiváltó erős északi áramlás szülte ezt is.)
A következő 72 óra leforgása alatt területi átlagban akár 50 mm csapadék is lehullhat térségünkben.
( Ez télen félméteres havat jelent! )
Felhőszakadás sem kizárt, valószínűleg sok eső hullik majd kis falunkban is, hiszen a délnyugati országrészben a legintenzívebb a csapadékhullás mediterrán ciklonok idején.

valkonya – met

Oldal: 1 / 3123