Az elmúlt héten több ültetvényben is megtaláltam a lisztharmat tüneteit. Nem tapasztaltam jelentős mértékű fertőzést sehol sem, de az észlelés figyelmeztetésül szolgál, hogy ezen kórokozóra még mindig kiemelt figyelmet kell fordítanunk. A bogyók egyre ellenállóbbá válnak a lisztharmattal szemben, de ezen a héten még felszívódó készítményt válasszunk a permetezéshez (Topas 100 EC 0,3 liter/ha).
A peronoszpóra tünetei szintén sok helyen megtalálhatóak, de elhanyagolhatónak mondhatjuk a kórokozó jelenlétét. Ezen betegség ellen már elegendő a kontakt rézkészítmények (Neoram 37,5 WG 2,5 kg/ha), vagy esetleg a folpet hatóanyag használata. Ez alól kivételt képezhetnek azok a területek, ahol a tünetek megtalálhatók és emellett zápor, zivatar következtében legalább két órás vízborítottság is kialakul a szőlő felszínén. Ez ugyanis már elegendő ahhoz, hogy a gomba továbbfertőzzön. Aki a teljes biztonságra szeretne törekedni, az ebben az esetben felszívódó készítményt válasszon (Pergado Cu, 4-5 kg/ha).
A szőlőmolyok még mindig veszélyt jelenthetnek, ezért aki az előző védekezésnél nem használt ellenük rovarölő szert, az ezen a héten már mindeképpen tegye meg (Affirm 095 SG 1,5 kg/ha).
Az e hétre adott permetezési javaslatom összefoglalva:
A jövő hét végéig valószínűsíthető, hogy drasztikus felmelegedés ( délutánonként 35 C fok körül , éjjel 20 – 25 C között )
következik. Számottevő csapadék nem lesz, a jövő hét vége felé azért már esélyes 1 – 2 mm záporeső.
De jellemzően marad a rekord közeli, vagy akár a rekordokat meghaladó forróság.
Érdekességként milyen értékeket mértek a múltban hazánkban ezekben a napokban:
1950.7.1. Pécs 40 C
1905.7.2. Orosháza 38 C
1950.7.3. Pécs 38,1 C
1950.7.4. Zalaegerszeg 39.5 C
1950.7.5 Pécs 41,3 C ( ÉVTIZEDEKIG EZ VOLT AZ ABSZOLÚT REKORD ITTHON )
1905.7.6. Orosháza 40 C
1957.7.7. Győr 37,2 C
A jövő hét folyamán 1- 2 értéknek akár búcsút is mondhatunk majd, olyan meleg lesz.
Sarlós Boldogasszony ünnepén a római katolikus egyház arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária(méhében Jézussal) meglátogatta unokatestvérét, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet. Az ünnep liturgikus neve ezért: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” vagy latinul: Visitatio Beatae Mariae Virginis. A 13. századtól július 2-án tartották, egészen a II. vatikáni zsinatig, amikor is május 31-re helyezték át. Azonban néhány országban –így Magyarországon– napjainkban is július 2-án ünneplik. S mivel ez a nap az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a sarlós Boldogasszony nevet viseli.
A Boldogasszony megnevezést Szent Gellért püspök ajánlotta, így tisztelve a Szűzanyát. A viszonylag kései ünnepet könnyű a többi Mária ünneptől megkülönböztetni: az aratás patrónája Szűz Mária. A pap megáldotta a szerszámokat, de ténylegesen ezen a napon nem dolgoztak. Az aratás az ünnep másnapján július 3-án kezdődött. Sarlóval az asszonyok arattak, és a férfiak kötözték a kévét.
Népi hagyományok
Mint magyar neve is mutatja, a sarlós Boldogasszony ünnepéhez fűződő hagyományok javarészt a búzaaratással függnek össze. A 18. században még az asszonyok arattak sarlóval, s a férfiak kötözték a kévét. Ez vallási értelmezésben összecseng azzal, hogy amit Szűz Mária learat, azt fia összegyűjti, és elválasztja a búzát a konkolytól (értsd: ítélkezik az emberek fölött).
Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, a ki az ő földébe jó magot vetett; de mikor az emberek alusznak vala, eljöve az ő ellensége és konkolyt vete a búza közé, és elméne. Mikor pedig felnevekedék a vetés, és gyümölcsöt terme, akkor meglátszék a konkoly is. A gazda szolgái pedig előállván, mondának néki: Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te földedbe? honnan van azért benne a konkoly? Ő pedig monda nékik: Valamely ellenség cselekedte azt. A szolgák pedig mondának néki: Akarod-é tehát, hogy elmenvén, összeszedjük azokat? Ő pedig monda: Nem. Mert a mikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt netalán a búzát is kiszaggatjátok. Hagyjátok, hogy együtt nőjjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe. (Mt 13,24–30)
Kalotaszegben a férfiak fejfájára olykor ekevasat, az asszonyokéra pedig olvasót vagy sarlót festettek.
Sarlós Boldogasszony napján Magyarország északi vidékein a ház elé virággal díszített széket tettek, hogy ha az áldott állapotban lévő, „nehézkes” Mária arra jön Erzsébethez tartván, le tudjon ülni megpihenni.
E napon az aratók megjelentek a templomban, ahol a pap megáldotta őket és szerszámaikat. Egyes vidékeken szokásban volt a gyógynövényszentelés is; a Sarlós Boldogasszony napján gyűjtött füveket hatásosnak vélték női betegségek ellen. Szeged környékén fodormentát szenteltek, melyből később gyógyteátfőztek, valamint a halottak koporsójába is tettek belőle.
E napon készítették el összefont kalászból a búzaboronát, mellyel azután a szobát díszítették.
Szil községben, miután a pap megáldotta őket, a munkások kimentek a földre, ahol ünnepi ruhában vágtak egy rendet a búzatáblában. Ezután hazatértek ünnepelni, majd az aratás másnap, július 3-án kezdődött.
Nemessándorházán az aratást a föld keleti sarkában kezdték. Az első két kévét keresztbe rakták, majd imát mondtak mellette.
Az aratás során nem vágtak le minden búzaszálat, hanem néhányat országszerte meghagytak az ég madarainak, vagy (pl. Rábagyarmaton és Domoszlón) Szent Péter lovának, ha arra jár.
Az Ipoly mentén úgy tartották, hogy e napon az esőt 40 napig eső követi.
Hozzászólás lezárva 
