Támogassa adója 1% -val Valkonya jövőjét Valkonyai Civil Alkotó
Közösség Egyesület Adószám:
18627727-1-20
|
A honlap alapértelmezése, 2012. aug. 16. Sajnos eső továbbra sem enyhíti kertjeink szomjúságát, a következő 2 hét során is nagy meleg és szárazság következik.
Előfordulhat ismét 35 C fokos forróság -Valkonyán is- a jövő héten. ( Rekordok is dőlhetnek ismét! )
Eső nem lesz.
Kisebb gyümölcsfáinknak is elkél majd már a locsolás.
Csak a hónap legvégén várható – valószínűleg jelentős mértékű – hőmérséklet csökkenés.
( 20 – 25 C fok közötti maximumokkal lehet már csak számolni augusztus utolsó 2 – 3 napján)
Addig is használjuk ki a nyárutót, mert kopogtat a szeptember, s lehet hogy egy hónap múlva már visszasírjuk a nyarat.
valkonya – met
Hatala Gábor, 2012. aug. 15. Mint azt mindenki láthatta, (aki járt mostanság a turistaház udvarán) sajnos az egyetemistáknak (szállítási nehézségek miatt) nem sikerült a tábor ideje alatt befejezniük a pajtaszínházunk nézőterét. Augusztus 22-én ismét jönnek az építész hallgatók és 26-ig maradnak is, (sajnos már nem mindenki tud itt lenni) és igyekeznek elvégezni a fennmaradt munkát. Mivel nem teljes létszámban érkeznek, így segítségre lesz szükségük, hogy elkészüljön a nagy mű! Ezért kérünk mindenkit, aki kedvet érez egy kis közösségi munkára (és persze ideje engedi), hogy jöjjön segíteni a lelkes csapatnak.
Augusztus 23-tól 26-ig, minden nap sok szeretettel várunk mindenkit, aki részt kíván venni egy jó hangulatú közös tevékenykedésben, hogy a következő valkonyai rendezvény idejére (Ludvércjárás) a vendégeink már ne sóder és téglakupacokon bukdácsoljanak, hanem az új nézőtéren élvezhessék a remek Ludvérc-napi eseményeket!
A részletekről még írok itt a honlapon is, de a „hivatalban” mindenki választ kaphat kérdéseire.
Jó lenne, ha ismét olyan sokan jönnének segíteni, mint ahogy az lenni szokott Valkonyán.
(No és persze nem csak a valkonyaiakat várjuk sok szeretettel!)
A nézőtérhez felhasznált anyag egy részét a tavalyi Ludvérvjáráson befolyt pénzből sikerült megvásárolni.
Hatala Gábor, 2012. aug. 15. Szombaton, 2012. 08. 18-án, 18 00-kor „ludvércmegbeszélés” lesz a „kulturban”
Elkélnek a jó ötletek, a segítség, no meg a színdarabunk is szereplőkre vár.
Jó lenne, ha minél többen segítenének idén is egy remek Ludvércjárást lebonyolítani.
Mindenkit sok szeretettel várunk!
A honlap alapértelmezése, 2012. aug. 15. Egyes történészeink szerint e napon történt, hogy a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg. Egyesek szerint a vérszerződés a magyar nép születésnapja volt.
forrás: Szoboszló képeskönyve
A honlap alapértelmezése, 2012. aug. 14. Augusztus 15.
Nagyboldogasszony napja az egyik legfontosabb katolikus Szűz Mária-ünnep, amelyet Magyarországon augusztus 15-én tartanak. Neve az ősmagyar hitvilág istennőjének nevéből ered, akinek az alakja a magyar kultúrában egybemosodótt Jézus édesanyjáéval. Ezen a napon a katolikus hívők Szűz Mária mennybemenetelét ünneplik. Számos országban munkaszüneti nap, 1945 előtt Magyarországon is.
| Az elnevezés a magyar nyelvben, a történelmi magyar hitvilág hagyománya nyomán különvált a legtöbb európai nyelv használati gyakorlatától, amikor Szent Gellért fehérvári beszédében Boldogasszonynak nevezte Szűz Máriát: A XVI. század elejétől a Szent Gellért legendájában olvashatjuk a Karthauzi Névtelen feljegyzéseiből: « És az Ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák ». (Toldy Ferenc: Magyar szent. leg. III. fej.)[1][2]Itt meg kell különböztetnünk a név eredtét, illetve az ünnep nevének jelentését. Azaz nem tévesztendő össze a Boldogasszony a Nagyboldogasszonnyal. Míg az előbbi Szűz Máriátjelenti emberi minőségben, az utóbbi feltámadt minőségben.A Boldogasszony név eredete, kútforrása – minden magyar pogány istennő elmélettel ellentétben[3], mely azonossá teszi az ősi magyar hitvilág istennőjének, a Boldogasszonynak a nevével – a Bibliában található:„Boldog a méh mely hordozott téged, és az emlő amely táplált.” Egy asszony kiáltott fel a tömegből Lukács evangélista szerint, amikor Jézus tanított. Jelentős mondattá válhatott ez a keresztény hitoktatásban, amit abból érthetünk meg leginkább, amit Jézus válaszolt erre: „És milyen boldogabbak azok, akik Isten szavát hallgatják, és meg is tartják azokat.” Ebből származik a katolikus egyház Szűz Máriá-s lelkülete.
Tehát a Boldog méh és emlő ugyan Szűz Mária emberi életére utal, de katolikus tanítás szerint a Szent Szűz boldogsága a mennybevételével történt meg igazán, ezért a neve Nagyboldogasszony lett – azaz a mennyországba lépő Szűz Mária új neve, és ünnepe.
Bár latinul az esemény elnevezése dormito sanctae Mariae (Szent Szűz elalvása), vagy pausatio – azaz elpihenés, elszenderedés – Magyarországon mégsem honosodott meg ebben a formában. A VIII. századtól Assumptio beatae Mariae virginis, míg később Magyarországon a „Nagyboldogasszony ünnepe” elnevezés terjedt el, és alakult ki Mária magyarországi kultusza.
A magyarok Boldogasszonya
Az ősi magyar táltoshagyományban a nőnemű teremtő Erőnek Tengrit, vagyis „Végtelen”, azaz „Tenger”, „Tér” volt a neve. Ő volt „az Ősanya, az első moccanás szülötte, az idő forrása, lét kezdete, a megfogalmazott ige, az osztó, az oszló…” „Tengrit, akit Yotengritnek is mondanak – mert Yo elsőt jelent, és ő vala az első istenség…” „Az ősistenség kezdetben egyedül volt és nő volt, ki magában hordozá még a férfit is, mint várandós asszony méhében a fiát, kit megszülend. Várakozó és várandós menyasszony volt az istenség, és teremte hegyeket, völgyeket, testet ölte sziklákban, kövekben, alkotván azokat szitáló ködnél finomabb szellemanyagából. Teremte szellemgyerekeket is, kisisteneket, világ-részek ügyelőivé…” „Homlokán holddal ékes Ukkó istenanyánk, Naporcájú Gönüz istenatyánk akkor még egységben valának…” „Fényes orcával ékes magasságos istenünk akkor még homlokán holddal ékes Ukkó istenanyánkban szunnyadt, aki akkor még Tengrit volt.” „Tengrit isten-ősünk szitáló ködnél finomabb istenanyagából nőstény istenné meg hím istenné szellem-testesült… A nő isten, Ukkó Földisten Anyánk éke a hold… Ő a Föld Királynője is, a Boldogasszony.”[4][5]
Egy elmélet szerint a Boldogasszony a kereszténység előtt jóval korábban létező mitológiai alak, s mint ilyen, a magyar mitológia fontos szereplőjét képezte az elmúlt évezredek során, és a huszadik századra a Boldogasszony alakja a köztudatban teljesen egybemosódott Szűz Mária alakjával. A keresztény hittérítők ugyanis, a hasonlóságot felismerve, egyszerűen lecseréltek a magyar mitológiai nő istent (Boldogasszonyt) Szűz Máriára, hogy az új hitet a régire építve könnyebb dolguk legyen elterjeszteni az általuk pogánynak tartott magyarok között. Ezt a verziót nem támasztja alá az a tény, hogy a keresztény Szűz Mária csak a magyarok körében Boldogasszony, mert a Boldogasszony mint Beata (Boldogságos), általános keresztény elem, a Bibliából, és a VIII. századtól kezdve alkalmazzák Szűz Máriára. A Biliában található utalások:
- Mária látogatása az ugyancsak áldott állapotban lévő Erzsébetnél. Máriáról mondja Erzsébet: „Boldog aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki.” (Lk 1.45)
- Magnificat: „Íme mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék.” (Lk 1.48)
- Amikor jézus arról beszélt, hogyha nem talál nyugalmat a megtisztult ember, akkor hét másik gonosz lélek szállhatja meg; egy asszony felkiáltott a tömegből: „Boldog a méh, amely kihordott, és az emlő, amelyet szoptál.” (Lk 11.27)
Lehetséges verzió
Lehetséges verzió, hogy inkább az ősi magyar hitvilág egy részének továbbélése keresztény köntösben, ha az korábban keletkezett, mint az Újszövetség. Olyan elmélet is létezik, mely szerint a Boldogasszony a buddhista bódhiszattvákhoz kapcsolódik, ezt erősíti meg a Szabadító Buddha Anya – azaz Tara – hagyománya, amelyet a buddhizmusban a Boldogasszonnyal azonosnak tartanak[6]. A Szabadító Buddha Anya temploma Magyarországon Tar község mellett található[7].
A Nagyboldogasszony történeti háttere
Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. Alkantarai Szent Péter Templom (Pesti ferences templom), Ferenciek tere, Budapest
Nagyboldogasszony napját Szent István rendelkezésétől kezdve ünnepként tartják számon Magyarországon. Ez az ünnep egybeesik a Regnum Marianummal, vagyis azzal a nappal, amikor Szent István Magyarországot felajánlotta a „Szent Szűznek”. Ezen az ünnepen tarthatjuk tehát Magyarország Patrónájának a napját is, a Mária-kegyhelyekre való zarándoklattal, körmenetekkel és az országszerte rendezett búcsúkal. Különösen a Nagyboldogasszonynak szentelt templomok plébániái készülnek erre a napra nagyobb ünnepléssel. [8]
Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap: a moldvai csángó magyarok ezen a napon virágot, gyógynövényt szentelnek, hogy ennek füstjével kezeljék a betegeket. A Muravidéken „dologtiltó nap”, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen. A nap időjárása termésjósló is: ha a „Nagyasszony” szépen fénylik, jó bortermés van kilátásban. A két Boldogasszony köze, vagyis augusztus 15. és szeptember 8. varázserejű időszaknak számít, ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt s a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, és ne essen bele a zsizsik. A hiedelem szerint az ebben az időszakban ültetett tyúk az összes tojását ki fogja költeni.
Az ünnephez kapcsolódó úgynevezett „Mária-virrasztás” szokása azt a hitet tette hagyománnyá, amely szerint a napfelkeltében meg lehet látni ezen a napon a „Napba öltözött Boldogasszonyt”. A huszadik század elején az egész magyar nyelvterületen élt a „nagyboldogasszonyi virágszentelés”, virágáldás szokása, amikor a népszokás szerint virágszentelést tartanak, és virágokból koporsót készítenek.
A Nagyboldogasszonyt követő időszakban van még egy lassan teljesen feledésbe merülő, ősi népünnepünk, amelyet régen „Boldogasszony másnapjának” neveztek. Ez augusztus 16-a, tartalma pedig a magyar őstörténetig vezethető vissza. Egyes történészeink szerint ezen a napon történt, hogy a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg. Egyesek szerint a vérszerződés a magyar nép születésnapja volt.
Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus templomok [szerkesztés]
-
Nagyboldogasszony és Szent Adalbert székesegyház, Esztergom
-
Nagyboldogasszony Főplébánia Belvárosi plébániatemplom, Budapest
-
Budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom, Budapest)
-
Kispesti Nagyboldogasszony-templom
Forrás: wikipédia
|
Richárd, 2012. aug. 09. Hallottak már a Búr Kecskéről?
Kovács István búr kecskéinek köszönhetően a kis közép-bácskai falu, Bajsa, fölkerült a kecsketenyésztők térképére. Messziről érkeznek az érdeklődők, akik megcsodálhatják önképzéssel megszerzett, külföldi tapasztalatokat hasznosító szaktudásának az eredményét: a farmjáról kikerülő jól tejelő és kiváló hústömegű búr fajtával keresztezett kecskéket. Sokan vásárolni is szeretnének tőle. Nincs oka panaszra, hiszen melyik eladó panaszkodna, ha az árujára nagyobb a kereslet, mint amennyit ő abból fölkínálni képes. Évente mintegy 40 kecskét ad el, s mint mondta, már két évre előre lefoglalták nála az eladásra szánt jószágokat. Vásárlóköre érthetően főleg a hegyvidékről, Sandžakból és Montenegróból származik, ahol nagyobb hagyománya van a kecsketenyésztésnek. Nemrégiben egy montenegrói vevő 50 kecske megvételére tett neki ajánlatot. El kellett utasítania, hiszen ennyit ebből a fajtából még külföldről sem lehetne összeszedni. Magyarországon például csak hat kecsketenyésztő tart búr kecskét. Szerbiában ő az egyedüli.
– Ezt a fajtát nem százával kell tartani, mint az alpesieket, már öt-hat tartása is gazdaságos lehet, mert a búr kecskét tenyésztésre használt terminál bakokként hasznosíthatjuk, úgy, ahogy Nyugaton is teszik. Az ottani kialakult gyakorlat szerint a farmon tartott egy-kétszáz alpesi kecskének a 80 százalékát búr terminál bak termékenyíti meg. Az első kereszteződésből származó F1-es genotípusú generáció mind megy vágóra, melyek mindössze két hónap alatt elérik a vágósúlyt. Az F2-es generáció és az F3-as genotípus nagyon jó tejelőnek számít, az első laktációban évi 700 litert, a másodikban 1000, a harmadik 1200 liter körül várhatunk tőlük. Az első anya, ha nem adja meg a 3–3,5 litert naponta, akkor az megy a vágóra.
Húsz-huszonöt évvel ezelőtt Kovács István eleinte csak hobbiszinten hazai fehér kecskéket tartott, melyekkel elégedett is volt, de a divat szavára hallgatva a hazai hús jellegű fajtát ő is alpesi kecskékre váltotta föl, amit később megbánt. Gyengének ítélte meg ugyanis a napi tömeggyarapodást és rossznak az évi tejhozamot. A külföldi tapasztalatokat látva ekkor döntött úgy, hogy búr kecskéket vásárol a megromlott állomány korábbi szintre való följavítása céljából. Döntésének a helyességét a látványos eredmények igazolják.
– A célom az volt, hogy minél rövidebb idő alatt elérjem a vágósúlyt. Ezeket mindössze két hónap alatt 23-24 kilósra hizlalom. Ha fél évig kell etetni a kiskecskét, amíg vágóállapotba kerülnek, akkor az már nem lehet kifizetődő. A tejük is rendkívül jó minőségű. Mi sajtot készítünk belőle. A tejnek nincs szaga, s nagyon jó minőségű. Átlagosan 7 liter kecsketejből készülhet 1 kilogramm sajt, nálunk ehhez 5 liter is elegendő.
Kovács István szerint annak ellenére, hogy dél-afrikai eredetű, a búr kecske jól tűri a hideget. És igénytelen jószág. Nem követel extra táplálékot és különleges bánásmódot. Fűszéna, kukoricaszár, szemes kukorica, zab. Nála a búza-, árpa- és a zabszalma is rendszeresen az állatok étrendjén szerepel. Igénytelen jószág, de nagyon jól fizet. Ennél a fajtánál elérhető a napi 350-400 grammos súlygyarapodás.
– Nemrégiben láttam Ausztriában egy farmot F2-es és egy modernebb szisztémában kitenyésztett R1-es és R2-es vérhányadú állománnyal. Az anyák 80-tól 120 kilósak voltak, a bakok pedig 150 kilogramm fölöttiek lehettek. Egy magyarországi farmon rekordmennyiségű, napi 484 grammos súlygyarapodást jegyeztek ennél a fajtánál. Rendkívül nagy hozamú, s ami legalább olyan fontos, rendkívül minőséges tejtermelés jellemzi őket. A búr kecskék tejében 1 százalékkal nagyobb a tejzsír és a tejfehérje aránya. Míg az alpesinek vagy a szánentálinak átlagosan 3,6–3,8, a tiszta búrnak ezzel szemben 4,6–4,8 a zsírtartalma. A fehérje az előbbieknél 3 százalék körül van, a búrnál pedig 4-4,2!
Ami igazán megfogta, az a kiváló állománnyal rendelkező jól berendezett nyugati kecskefarmok látványa. Több nyugati országban is szétnézett már, de szerinte a franciákat senki sem múlja felül, ami a kecsketenyésztést illeti.
– Az utóbbi időben több kecsketenyésztő tönkremenetelének lehettem a szemtanúja. Tízből heten-nyolcan is fölhagytak a vállalkozásukkal. Ezért hangoztatom lépten-nyomon, hogy nincs más út, mint a kecskeállomány európai színvonalra való följavítása. Én erre a búr kecskében találtam meg a megoldást
|
|
Hozzászólás lezárva 
