Pályázati aloldal MFP-KOEB/2021

Pályázati aloldal Zenei tábor 2021

Pályázati aloldal MFP-FFT/2020

Pályázati aloldal MFP-FFT/2019

Pályázati aloldal TOP-3.2.1-16-ZA1-2018-00020

Turistaház

HKSCPSV
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Elérhető
Foglalt
Délelőtt foglalt

Képeinkből

ludverc2015l046 Eredeti állapot foutca57001 OLYMPUS DIGITAL CAMERA grac2015052 ludverc2014162 kapolna-005 majusfa20160056_2 gyereknap2017025 cimeravatas25 ludverc2015l001 dscf3782 valkonya_jatszoter075 ludverc_r2012044 ludverc2014032 majusfa2012115 dscf1080_lud ludverc2015l217 Restaurálás előtt valkonya_ludverc0054 dsc-176

Hírcsoportok

Támogassa adója 1% -val Valkonya jövőjét

Valkonyai Civil Alkotó
Közösség EgyesületAdószám:
18627727-1-20

Archívum

Holnaptól talajmenti fagyok jönnek

Éjszaka hidegfront vonul át felettünk,  mögötte több fokkal hidegebb levegő áramlik fölénk.
Már holnap reggelre lehet talajmenti fagy, akár Valkonyán is.

A jövő hét folyamán továbbra is – nap mint nap- lehet a talajon fagyra számítani.

Szerdán és szombaton  esők jöhetnek. 15 fok körül alakul a délutánok csúcshőmérséklete a jövő héten.

valkonya – met

Ossza meg:

Kályhagyújtás

A második őszi hónapunkban legtöbbször megérkezik az első komolyabb lehűlés, sokszor már dérrel, faggyal karöltve.
,, Bedurrantunk ” kályháinkba, hiszen házunk fala is lehűl már októberre, Ősz havára. Hajnalban ködök járnak.

Sárgul már a fákon a falevél, peregnek lefelé az első színes levelek. A természet aludni készül, ruhájától búcsúzik. Egyre nehezebben találjuk meg a gombát a gyarapodó avarba mélyülő lépteink nyomán…

Ez már egyre inkább a ,, nemszeretem ” időjárás, sok – sok cinege ugrabugrál az udvari fákon, s a házak környékén.
De az elmúlás is lehet szép, az október erre a legfőbb bizonyíték…

Bő 400 évvel ezelőtt volt a naptárreform, álljon itt erről is egy kis visszatekintés:

A Gergely-naptár

A Julián –  naptár bevezetésétől a 16. századig  nagyjából 12 napos „túlszámolás” történt, amely a fentebb írt okok miatt egyre indokoltabbá tett egy újabb reformot. Mivel a csúszás leginkább az egyházi időszámításban okozott gondokat, az Egyház igényelte a változtatást. Végül XIII. Gergely pápa 1581 februárjában, azaz a mai átszámolás szerinti 1582 februárjában rendelte el az időszámítás kiigazítását és az új rendszer bevezetését, amit Lilius olasz orvos, csillagász dolgozott ki, s Clavius német származású jezsuita tudós öntött végleges formába.

Egyrészt úgy döntött, hogy a tavaszi napéjegyenlőség időpontját – mely a julián naptár szerint számítva akkoriban március 10-én következett be – vissza kell helyezni március 21-re, ahogyan az a niceai zsinat idejében volt. Ezért úgy rendelkezett, hogy 1582. október 4. után azonnal október 15. következzék, ami azonban nem változtatja meg a hetek rendjét (tehát 4-e csütörtök, 15-e péntek volt).

A másik intézkedéssel csökkentette a szökőnapok számát úgy, hogy a százas évekből csak 400-zal maradék nélkül oszthatóakban hagyta meg a szökőnapot (ezért 1700, 1800, 1900 nem volt szökőév, de 2000 igen). Ez a módosítás igazából azt eredményezi, hogy a négyévente a szökőnapokhoz toldott 44 perc 56 másodperces kiegészítések egy évszázad alatt 96 másodperc híján 18 órát tesznek ki. Az évszázad végén az utolsó négy évben keletkező nagyjából 23 és 1/4 órát nem tesszük össze szökőnappá, hanem ellentételezésként részben betudjuk az évszázad során összegyűlt 18 órát, míg 5 és 1/4 órát „átviszünk” a következő évszázadra. 400 év alatt ezekből nagyjából 21 óra többlet áll össze, ezért azt szökőnapként „elhasználjuk”.

Ez a rendszer tehát egyszerre igen pontos és a mindennapi gyakorlatban is kitűnően alkalmazható, de mégis hozzá kell majd nyúlni. A 400 évenként pluszban számított majdnem 3 órák ugyanis 8 ilyen ciklus alatt felduzzadnak egy szinte egész napra, azaz nagyjából 8 × 400 = 3200 évenként egy – egyébként szökőévből – a szökőnapot el kell hagyni. Mivel ez a számítási rendszer 1582-ben indult el, erre a szökőnap nélküli szökőévre elsőként valamikor 4800 táján kerülhet sor. Ebbe az egyszerű matematikán kívül azt a két tényt is figyelembe kell venni, hogy Föld Nap körüli keringési sebessége nem teljesen állandó, és alig mérhető mértékben ugyan, de csökken.

A Gergely-naptár szerinti átlagos év hossza 365,2425 nap.

A Gergely-naptár szinte országonként más és más időpontban került bevezetésre. Egyik utolsó államként a Szovjetunió alkalmazta, ennek következménye, hogy az októberi szocialista forradalom évfordulója  november 7 – ére esett, mivel Lenin 1918. január 25-én írta alá azt a rendeletet, amely szerint 1918. január 31-e után február 14-e következzen és a továbbiakban az akkori Szovjetunióban vezessék be a Gergely – naptárt.

Forrás : wikipédia

 

hóharmat

 

Ossza meg:

A 2012-es Ludvércjárás képei és videó

Szigligeti Ági jóvoltából felkerültek az idei Ludvércjárás képei,  és a Valkonyai Csepűrágók remek színházi produkciójának videója!

Képek itt >>>

Videó itt >>>  vagy akár itt is >>>

Ossza meg:

,,Itt van az ősz, itt van újra … „

A holnapi,keddi napon záporeső, zivatar tarkítja időjárásunkat egy átvonuló hidegfront nyomán.
De egyelőre nem lesz hideg még. Kellemes őszi hőmérsékletekben reménykedhetünk:
Hajnalonta 5 – 10 fok közé hűl, nappal 20 fok köré melegszik majd fel a levegő kis falunkban.
A napsütés sem marad el a héten.

Hétvégén újabb hidegfront érkezik záporokkal, mely hozhat azért már – egyelőre bizonytalan
mértékű – lehűlést is.

Hajnalonként valószínűleg köd üli majd meg völgyünket a hét folyamán.

Hiszen ne feledjük október már csak – csak a második őszi hónapunk, és hasonlóan ahhoz, ahogy a tavasszal a
szeszélyes április: valóban nyakunkba zúdíthat ,, hideget – meleget ” …

Hó végére már akár 2 méteren is megérkezhetnek az első fagyok, hózáporok jöhetnek,
de ezzel szemben nem ritka (évről évre) az sem, hogy a 25 C fokot ostromolja a hőmérő higanyszála
Magvető havában…

Egyelőre marad a szép ősz! 🙂

valkonya – met

Ossza meg:

Búzahét

,, A parasztember életében a tavasz, nyár, kora ősz a legfárasztóbb, legdolgosabb időszak. Szánt, vet, arat, kapál és kaszál -sokszor- kora hajnaltól késő estig, látástól vakulásig dolgozik, hogy betakaríthassa az egész évre való élelmet.
Ezekben a hónapokban alig van ideje, hogy a napi munka után beszélgessen szomszédaival, pihenjen és szórakozzék. „(…)

/ Kósa László – Szemerkényi Ágnes: Apáról fiúra /

Most azonban beléptünk a kisfarsang időszakába, mely hasonlóan a ,, nagy ” Farsanghoz, böjti időt ( adventböjt )
előz meg a kalendáriumban, így hát Katalin – napig helye van a vigasságoknak, közösségi programoknak , persze csak
akkor, ha mezei munkáink végére értünk. 🙂

Október 1. hete a Ferenc – hete, vagy Búzahét, ahogy országszerte többfelé nevezik.
Noha Máté nap környékén ( szeptember 21. ) is elkezdik sokfelé az őszi búza vetését – különösen idén, amikor a csapadékhiány okozta szárazság miatt ez nem volt időszerű – most, a Búzahéten, belépve az Ősz havába vetik sokfelé a jövő évi kenyérgabonánkat.
Isten áldása legyen ( s persze eső, hó a növekedéséhez ) a majdan szárba szökkenő búzán, melyet életnek ( ! ) is nevezünk  mi , itt, kárpát – medencei magyarok.

Potyog a gesztenye.
A sült gesztenye illata már becsalogatja az embert a pattogó kályha melegéhez, mert – főként már
az őszi estéken – elkél bizony a meleg is a konyhában.

Az erdőkben már csak utóbőgés van csendes,hideg és tiszta éjjeleken. Egy – egy fiatalabb bika hallatja időnként a hangját.

A kukorica zsákokba, onnét a góréba kerül.
Beléptünk az októberbe…

hóharmat

Ossza meg: