1543 – ban hatalmas felhőszakadások mosták el az utakat.
1642 októberében olyan száraz volt a talaj, hogy sok helyen ,,egy markot sem vethettek”.
1649 – ben hegyek és domboldalak csúsztak meg a rengeteg csapadéktól.
1677 – ben árvizek késleltették a vetést.
1700 – ban savanyú szőlőt szüreteltek a sáros, ködös időben.
1785 – ben öreg fákat döntöttek ki a szélviharok.
1802 – ben vízhiány volt a tartós szárazságban.
1825 – ben elakadtak az utazók a nagy sárban.
1847 – ben tönkretette a tengerit a sok csapadék.
Az 1860 – as években 3 éven át alig volt csapadék, csaknem teljesen kiszáradt a Fertő – tó, a harmadik őszön sáskajárás volt.
1944 – ben havas esők jártak a hónap második felében.
Október havában gyakorta megérkezhet az első komolyabb lehűlés, fagyhat is, még akár hózáporok is riogathatnak a korán
érkező téllel, nem ritkák a metsző, hideg szelek sem.
1947 – ben már október első napjaiban 0 fok alatt kellett keresni a hőmérő higanyszálát hazánkban.
Meg is izzaszthat viszont bennünket indián nyárral az ősz 2. hónapja, mint pl. tette ezt 1932 – ben is.
2009 – ben is meleg volt az október, még rekord is dőlt. 30 fok közelében volt a hőmérséklet.
A hónap szélsőségességét jól példázza ez a 2009 – es esztendő, mert akkor a fővárosban egy héten belül a meleg -, és a hidegrekord is megdőlt. 2009 októberében a havas esős zimankóban csupán 4 fok volt Budapesten…
2009 őszén mindemellett komoly aszály sújtotta a mezőgazdaságot is.
Ellenben tavaly esőből is megártott a sok …
Hőmérsékleti szélsőértékek október 1 – én:
– 4,2 C Nagykanizsa 1959
32 C Szeged 1932
valkonya – met
