News

Energia

Kertművelés

Ökológia

Képeinkből

ludverc2015l027 ludverc_r2012056 alkototabor2012066 dscf2650 valkonya_kapolna071 ludverc_00005 OLYMPUS DIGITAL CAMERA Léránt György, Léránt Gyöngyi, Fő u. 65. 2000-ben. ludverc201510 Erdészház az erdő szélén alkototabor2012110 ludverc2014147 alkototabor2012046 valkonya_ludverc0002 alkototabor2012131 dscf1112_lud 860 hpim6906 ludverc_00079 Fullér Laci, Horváth Jánosné,Horváth Magdi, Gondozó

Hírcsoportok

Szent György különleges napja

Szent György napja fontos ( mező) gazdasági határnapnak, vízválasztónak számított a nép körében.
A néphagyomány e naptól számítja a tavasz igazi kezdetét.
Hagyományosan a  Mihály napig tartó vegetációs időszak kezdete.

Már az ókori rómaiak is pásztorünnepet tartottak (Palilia) e napon. Ezen a napon a pásztorok kiseperték az istállókat,
meghintették vízbe mártott babérágakkal,
a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat és jószágaikat.
A tüzeken pedig a nyájat is áthajtották, s önmaguk is háromszor ugrottak át rajta, ezzel a hitük szerint elkerülte mindenféle rontás azt az évet. A pásztorok kezet mostak a reggeli harmatban, s a nap folyamán áldozatokat mutattak be.
Komoly rituálék kísérték tehát Palilia ünnepnapját. Sokféle római eredetű hagyomány továbbélése fellelhető a hazai hagyományokban is.
Kárpát –  medence szerte is éppúgy szokássá vált a juhászok  számára az első tavaszi kihajtást
Szent György napjához kötni. E naphoz köthető pásztorszokás Kalotaszeg vidékén a ” juhbemérés”:
Ilyenkor állapították meg a gazdák, hogy nyáron milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak majd.
Ez még a lakodalmaknál is nagyobb ünnep volt, ezért evéssel-ivással, táncmulatsággal koronázták meg a napot.
A Hortobágyon a mai napig színes és látványos ünnepség a Szent György napi kihajtás.
( Ha majd ilyen szépen gyarapszik Valkonyán az állatállomány, elgondolkodhatunk mi is a ,, kihajtási ünnepen…” 🙂  )

Fontos növények veteményezését kezdték meg e naptól eleink: kukoricát, babot, uborkát.
Ha a varjú Szent Györgykor már nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak.
Az első, tavaszi (v. zöld-) kaszálást e napot követően kezdték meg a mezőkön a parasztemberek.

A mezők György után megszólalnak: tücskök, sáskák, szöcskék kezdik meg a muzsikát.

Úgy tartották, György előtt nem szabad még leülni a földre ( még hideg), mert megbetegszik az ember, csak utána.

E naphoz kapcsolódó jellegzetes hiedelem volt a harmatszedés: pl a tejhaszon érdekében.
Zagyvarékason köténnyel szedték fel a hajnali harmatot, közben egy marék füvet is szedtek, amit a tehén elé tettek,
hogy az jól tejeljen, egészséges legyen.  A harmatos ruhadarabot a tejes fazékba csavarták ki, hogy sok vajuk legyen
abban az esztendőben.

Tehát mindenképp elmondható, hogy mágikus, már-már szakrális jelentőséget tulajdonítottak Szent György ünnep- és
nevenapjának.

Idén ráadásul még Húsvét is e napra esik.
Úgyhogy duplán is  jelentős  lesz az idei  április 24. – a tavasz legfontosabb határnapja.

HP

Hozzászólás

  

  

  

*