Levelek a völgyből

Kertművelés

Energia

Képeinkből

ludverc_00013 valkonya_jatszoter088 372 A "kisbíró" tökei 50 hpim7396 Valkonyai szalagos asszonyok 53 bikal71 Bogár József dscf0886_lud A valkonyai kápolna OLYMPUS DIGITAL CAMERA valkonya_jatszoter118 Horváthék háza OLYMPUS DIGITAL CAMERA vegyes-012 Tó Szulokon

Hírcsoportok

Ne féljetek!

Levelek a völgyből 9.

Mottó:
Alattad a föld, fölötted az ég,
benned a létra.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)

Ludvércjáráskor, Valkonyán, 2010. szeptember 18.

Ne féljetek!

Egykor a világot — a nagy történelmet és a mindennapi életet egyaránt —  úgy próbálták megérteni őseink, hogy önállóan létező jó és rossz lények  (tündérek, boszorkányok, ludvércek s egyebek) létezését  feltételezték, s mindazt, ami történt, az ő befolyásuknak tulajdonították. A jóktól védelmet kértek, a rosszaktól féltek. Az élet elég reménytelennek tűnt…

Olvassa tovább» Ne féljetek!

Teremtők

Levelek a völgyből 8.

Mottó:
Alattad a föld, fölötted az ég,
benned a létra.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)

Elhangzott Szent István ünnepén, Valkonyán, 2010. augusztus 20.

Hazánkban újra igény támadt a szertartásos ünneplésre. Nem csupán vallási szertartásokra. Akármerre nézünk, mindenfelé fesztiválok, ünnepek, találkozók – annyi, hogy nehéz választani közöttük. Családok, munkahelyi közösségek, lakóközösségek (falvak, városok) rendeznek szüreti felvonulást, gesztenye-fesztivált, rétesfesztivált, mesterségek ünnepét a budai várban, főzőversenyt Nagyszakácsiban, Ludvérc-járást Valkonyán… Óriási rendezvényeket is szertartásosan rendeznek meg: pl. a labdarúgó világbajnokságot, az olimpiát…

Olvassa tovább» Teremtők

Magvetés

Levelek a völgyből 7.

Mottó:
Alattad a föld, fölötted az ég,
benned a létra.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)

Elhangzott Péter-Pál búcsúja napján, Valkonyán, 2010. július 4.

Szerte kerek e nagy világon, a katolikusok Szent Péter és Szent Pál ünnepét ülik. Ők ketten, akiket apostolfejedelmeknek is mondanak, meghatározói és mértékadói a Krisztus-követésnek, azaz a kereszténységnek. Ha tudni akarod, hogyan kell Krisztust követni, hogyan kell a keresztény értékrend szerint élni, csak Péterre és Pálra  nézz: Így kell azt csinálni! A „katolikus” jelzőt nem mai, leszűkítő értelmében, hanem eredeti jelentését tekintve, keressük azt, ami egyetemes érvényű.

Olvassa tovább» Magvetés

Vígan, szeretetből!

Levelek a völgyből 6.

Mottó:
Alattad a föld, fölötted az ég,
benned a létra.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)

Minden európai népnél megtalálható valamilyen formában a tavasz megünneplése, elővarázslása: a telet jelképező szalmabábot vízbe dobják, esetleg elégetik. Legjellegzetesebb a pünkösdi király és pünkösdi királyné választása. Ők titokzatos, részben már értelmüket vesztett szertartásokkal a tavasz eljövetelét, a termékenységet, jó termést akarják biztosítani.

Olvassa tovább» Vígan, szeretetből!

Mitől lesz jobb nekünk?

Levelek a völgyből 5.

Mottó:
Alattad a föld, fölötted az ég,
benned a létra.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)

„Magyarországot csak sok erős várral lehet megtartani újabb vihar ellen” – adja a szót a tatárjárás pusztító viharából okult IV. Béla király ajkára Makkai Sándor: Sárga vihar c. regényében. Az ország állapotáról így ír: „Aki magyar erdőkben, barlangokban, menedékköveken még megmaradt, iszonyatos nyomorúságban, állati sorban tengeti életét… A letiport, földúlt mezőket arasznyi sáskák fellegei lepték el… A farkasok, mintegy az ördög barlangjából előözönölve, urai lettek az országnak… Tatárnál, sáskánál, farkasnál is rosszabb gazemberek akadtak, hogy Magyarország halódó testén lakjanak jól… Uraknak nevezett kétlábú tigrisek… kiszívják az élet utolsó vércseppjeit a mindenkitől elhagyatott, holtra rugdalt maradék magyarból. Egy pillanatot sem lehet tovább várni!”

Olvassa tovább» Mitől lesz jobb nekünk?

A női hivatásról

Levelek a völgyből 4.

Mottó:
Alattad a föld, fölötted az ég,
benned a létra.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)

Nőnap alkalmából szeretnék méltó emléket állítani azoknak, akik e nehéz földön, nehéz időkben is megállták a helyüket, teljesítették hivatásukat. Így próbálok elégtételt adni azért, amiért minduntalan megfeledkezünk róluk. Meg sem említjük őket a történelmi nagyságok hősi tetteinek felsorolásánál, a tudósok nagy eredményeinek és felfedezéseinek létrejötténél. Reflektorfénybe kerülnek a politika, a közélet, vagy akár a költészet nagy alakjai, és sohasem, legföljebb ritkán ejtünk szót arról, hogy a méltán nagyok közé sorolt fejedelmek jellemének kialakításában, sorsuk alakulásában meghatározó szerepet, soha el nem feledhető érdemeket szereztek – a nők, legfőképp az édesanyák. Szép feladat, hogy méltó módon mondjak köszönetet nekik.

Olvassa tovább» A női hivatásról

Mondd, mire?

Levelek a völgyből 3.

Mottó:
Alattad a föld, fölötted az ég,
benned a létra.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)

Rövidek a nappalok, hamar sötétedik. Fényeket keresek, amelyek nem elvakítanak, hanem látni segítenek.

A nagyobb kereskedelmi forgalom érdekében piros ruhás reklámfigurák szorították ki köz- és magánéletünkből az emberszerető Szent Miklóst, a gyermekek és a szegények reményét; csillogó-villogó vásári fényfüzérek próbálják elhomályosítani a világ Világosságát; mindezt pedig Advent helyett és Karácsony gyanánt. Ez volna a Várakozás? Hacsak úgy nem, hogy alig várjuk a végét ennek a tömeghisztériának és vásárlási láznak. Ez volna a világosság? Hiszen ez csak világiasság.

Olvassa tovább» Mondd, mire?

Elveszünk vagy megmaradunk?

Levelek a völgyből 2.

(Elhangzott 2008. június 29-én, Valkonya címerének és zászlajának megáldásakor.)

Kedves Testvérek!

Valkonya címere

Valkonya címere

Mélyen tisztelt Vendégeinket, a szeretett Valkonyaiakat és Meghívottaikat ezzel az egyszerű megszólítással Testvérként köszöntöm. Teszem ezt pedig azért, hogy ezzel egyetlen szóban meghirdessem és összefoglaljam egész mondandóm lényegét: vagy testvérek leszünk, s ez a mi hitünk valóságra válik, … vagy bolondok vagyunk, s elveszünk egy szálig! (v.ö. Ady Endre: Fölszállott a páva)

Szent Péter és Pál apostolok búcsúnapján Valkonya fennállásának 720. évfordulóját ünnepeljük, s ez alkalommal Isten áldását kérjük a falu újonnan elkészített címerére és zászlajára, s e jelképek által önmagunkra. Tesszük ezt annak ellenére is, hogy vannak, akik a múlt felemlegetését fölöslegesnek és ködevésnek tartják, címer használatát nagyzolásnak, a zászlólengetést kirekesztőnek. Végül kijelentik, hogy mindezekhez a vallásnak pedig semmi köze sincs. Erre válaszul egy mesét idézek:

Olvassa tovább» Elveszünk vagy megmaradunk?

A valkonyai szőlőhegyen járva

Levelek a völgyből 1.

Mottó:
Alattad a föld, fölötted az ég,
benned a létra.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)

A valkonyai szőlőhegyen járva az égre néztem: borúra derű – derűre ború váltakozott. Mintha csak tükör volna a lelkem: ugyanez rezgett át, amint hol fekete fellegek árnya borult a tájra, hol a bágyadt napsugár festette aranyszínűre a lombokat. Ősz volt. Micsoda szépség – milyen szomorú elmúlás! Még szüretelhető szőlősorok – de már szétdűlt pincék. Még gazdagon termő gesztenye- s diófák – de már nyitott szájjal tátog a szakadt kamraajtó. Gazdagság és elszegényedés. Kapaszkodó élet és fuldokló elhalás. Kell, hogy így legyen? Lesz-e tél után tavasz?

Olvassa tovább» A valkonyai szőlőhegyen járva

Oldal: 2 / 212