News

Energia

Kertművelés

Ökológia

Képeinkből

OLYMPUS DIGITAL CAMERA Tó Szulokon ludverc2015l182 Csuszka, mezei veréb ludverc2015l098 dscf0960_lud valkonya_jatszoter020 Húzzuk vagy toljuk? Magyarföldi fatemplom OLYMPUS DIGITAL CAMERA dscf4665 dsc_0589 hpim6908 56 dscf3605 dsc-206 OLYMPUS DIGITAL CAMERA gyereknap2017031 gesztenye13 ludverc2015l114 gyereknap2017043

Hírcsoportok

A Búr kecske

Hallottak már a Búr Kecskéről?

Kovács István búr kecskéinek köszönhetően a kis közép-bácskai falu, Bajsa, fölkerült a kecsketenyésztők térképére. Messziről érkeznek az érdeklődők, akik megcsodálhatják önképzéssel megszerzett, külföldi tapasztalatokat hasznosító szaktudásának az eredményét: a farmjáról kikerülő jól tejelő és kiváló hústömegű búr fajtával keresztezett kecskéket. Sokan vásárolni is szeretnének tőle. Nincs oka panaszra, hiszen melyik eladó panaszkodna, ha az árujára nagyobb a kereslet, mint amennyit ő abból fölkínálni képes. Évente mintegy 40 kecskét ad el, s mint mondta, már két évre előre lefoglalták nála az eladásra szánt jószágokat. Vásárlóköre érthetően főleg a hegyvidékről, Sandžakból és Montenegróból származik, ahol nagyobb hagyománya van a kecsketenyésztésnek. Nemrégiben egy montenegrói vevő 50 kecske megvételére tett neki ajánlatot. El kellett utasítania, hiszen ennyit ebből a fajtából még külföldről sem lehetne összeszedni. Magyarországon például csak hat kecsketenyésztő tart búr kecskét. Szerbiában ő az egyedüli.

– Ezt a fajtát nem százával kell tartani, mint az alpesieket, már öt-hat tartása is gazdaságos lehet, mert a búr kecskét tenyésztésre használt terminál bakokként hasznosíthatjuk, úgy, ahogy Nyugaton is teszik. Az ottani kialakult gyakorlat szerint a farmon tartott egy-kétszáz alpesi kecskének a 80 százalékát búr terminál bak termékenyíti meg. Az első kereszteződésből származó F1-es genotípusú generáció mind megy vágóra, melyek mindössze két hónap alatt elérik a vágósúlyt. Az F2-es generáció és az F3-as genotípus nagyon jó tejelőnek számít, az első laktációban évi 700 litert, a másodikban 1000, a harmadik 1200 liter körül várhatunk tőlük. Az első anya, ha nem adja meg a 3–3,5 litert naponta, akkor az megy a vágóra.

Húsz-huszonöt évvel ezelőtt Kovács István eleinte csak hobbiszinten hazai fehér kecskéket tartott, melyekkel elégedett is volt, de a divat szavára hallgatva a hazai hús jellegű fajtát ő is alpesi kecskékre váltotta föl, amit később megbánt. Gyengének ítélte meg ugyanis a napi tömeggyarapodást és rossznak az évi tejhozamot. A külföldi tapasztalatokat látva ekkor döntött úgy, hogy búr kecskéket vásárol a megromlott állomány korábbi szintre való följavítása céljából. Döntésének a helyességét a látványos eredmények igazolják.

– A célom az volt, hogy minél rövidebb idő alatt elérjem a vágósúlyt. Ezeket mindössze két hónap alatt 23-24 kilósra hizlalom. Ha fél évig kell etetni a kiskecskét, amíg vágóállapotba kerülnek, akkor az már nem lehet kifizetődő. A tejük is rendkívül jó minőségű. Mi sajtot készítünk belőle. A tejnek nincs szaga, s nagyon jó minőségű. Átlagosan 7 liter kecsketejből készülhet 1 kilogramm sajt, nálunk ehhez 5 liter is elegendő.

Kovács István szerint annak ellenére, hogy dél-afrikai eredetű, a búr kecske jól tűri a hideget. És igénytelen jószág. Nem követel extra táplálékot és különleges bánásmódot. Fűszéna, kukoricaszár, szemes kukorica, zab. Nála a búza-, árpa- és a zabszalma is rendszeresen az állatok étrendjén szerepel. Igénytelen jószág, de nagyon jól fizet. Ennél a fajtánál elérhető a napi 350-400 grammos súlygyarapodás.

– Nemrégiben láttam Ausztriában egy farmot F2-es és egy modernebb szisztémában kitenyésztett R1-es és R2-es vérhányadú állománnyal. Az anyák 80-tól 120 kilósak voltak, a bakok pedig 150 kilogramm fölöttiek lehettek. Egy magyarországi farmon rekordmennyiségű, napi 484 grammos súlygyarapodást jegyeztek ennél a fajtánál. Rendkívül nagy hozamú, s ami legalább olyan fontos, rendkívül minőséges tejtermelés jellemzi őket. A búr kecskék tejében 1 százalékkal nagyobb a tejzsír és a tejfehérje aránya. Míg az alpesinek vagy a szánentálinak átlagosan 3,6–3,8, a tiszta búrnak ezzel szemben 4,6–4,8 a zsírtartalma. A fehérje az előbbieknél 3 százalék körül van, a búrnál pedig 4-4,2!

Ami igazán megfogta, az a kiváló állománnyal rendelkező jól berendezett nyugati kecskefarmok látványa. Több nyugati országban is szétnézett már, de szerinte a franciákat senki sem múlja felül, ami a kecsketenyésztést illeti.

– Az utóbbi időben több kecsketenyésztő tönkremenetelének lehettem a szemtanúja. Tízből heten-nyolcan is fölhagytak a vállalkozásukkal. Ezért hangoztatom lépten-nyomon, hogy nincs más út, mint a kecskeállomány európai színvonalra való följavítása. Én erre a búr kecskében találtam meg a megoldást

Hozzászólás

  

  

  

*