News

Energia

Kertművelés

Ökológia

Képeinkből

valkonya_kapolna107 vegyes-073 ludverc2012003 ludverc2015l038 dscf2179 dscf3808 OLYMPUS DIGITAL CAMERA Argentina, Dél- Amerika, Domina Zsóka 2012 dsc-187 ludverc2015l015 2010-12-18_00037 szilveszter20130037 ludverc2015l058 hpim6835 52 dsc-204 dscf1104_lud majusfa2017150 dscf2192 ludverc2014034 OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Hírcsoportok

Egy szalmaszál forradalma

Az emberiségnek fogalma sincs a természetről

/ Részlet Masanobu Fukuoka One-straw Revolution (Egy szalmaszál forradalma) című könyvéből /

Egy ok, amiért a természetes gazdálkodás nem terjedt el

Az elmúlt húsz vagy harminc év alatt, a rizs és a téli gabonák termesztésének ezen módszere a klimatikus és természeti viszonyok széles palettáján lett kipróbálva. Japán szinte összes prefektúrája végzett kísérleteket az átlagos hegygerincen való hántolatlan rizs, rozs és árpa termesztésre, a “szántás nélküli közvetlen vetés” módszerével. Ezek a kísérletek igazolták a természetes gazdálkodás általános alkalmazhatóságát.

Ezért feltehetnénk a kérdést, miért nem terjedt el a híre? Azt hiszem az egyik ok, hogy a világ annyira specializálódott, hogy az emberek képtelenekké váltak arra, hogy valamit a teljes valójában értsenek meg. Például Kochi prefektúra kísérleti központjából jött egy rovarkár megelőzési szakértő, hogy megvizsgálja, miért olyan kevés a földemen a mezei kabóca, amikor nem használok rovarölő szereket. Miután megvizsgálta a területet, a rovarok és természetes ellenségeik közötti egyensúlyt, a pókszaporulatot és így tovább, úgy találta, hogy épp annyira kevés mezei kabóca volt található nálam, mint a kutatóközpont földjein, amiket számtalanszor permeteztek végig különféle halálos vegyületekkel.

Hozzászólás

  

  

  

*