News

Energia

Kertművelés

Ökológia

Képeinkből

ludverc2015l187 dscf4604 ludverc2015l116 majusfa2017030 majusfa20160034 Segítünk Laci! majusfa2012071 gyereknap2017041 Szünetben az iskolaudvaron Ludvércjárás Valkonyán 2011 Argentina, Dél- Amerika, Domina Zsóka 2012 alkototabor2012018 ludverc2015r117 Mező majusfa20160077_2 Szólóénekes: Márk OLYMPUS DIGITAL CAMERA arviz_0035 dsc-204 2010-12-18_00014

Hírcsoportok

Valkonya története

Kezdetek

Valkonya címere és zászlaja leirása >>

Valkonya (sokan úgy mondják: Vakonya) neve a szláv Volkona személynévből alakult, amely a régebbi Vlkonja – vlk szóból ered, jelentése farkas. Földrajzi névként más és más változatban fordul elő az okiratokban, úgy mint pl. Wolupus, Wolcuman, Wolkuna. A 8. számú Adófelügyelőség 1852-es összeírásában Vakonya néven szerepel.

Egy 1019-ből származó okirat a zalavári apátság dézsmafizetési helyeként említi. Falunévként először egy 1288-as adásvételi okmányban fordul elő Wolkuna néven. Atyusz comes (ejtsd: komesz) vásárolta meg, de 11 év múltán már el is adta. A comes szó hivatalt jelentett: a megyéknek a király által kinevezett vezetőjét, akit később ispánnak mondtak.

A falu látképe a valkonyai hegyről

A falu látképe a valkonyai hegyről

A török hódítás előtt Valkonyával együtt a környékbeli birtokok többször is gazdát cseréltek. Az okiratok változatos tulajdonosi neveket jegyeztek föl, mint pl. Csák bán fia Atyusz comes, Hahót comes fia István mester, bizonyos bánok, a lendvai Bánffyak – s amennyire ez kibogozható a krónikákból, ők mindannyian a német származású Hahót nemzetség leszármazottai.

Hahót (Haholt) lovag nevét több krónikánk is említi, ám közléseik ellentmondóak. Valószínűleg Türingiából jött Magyarországra, III. István magyar királlyal. Ez a királyunk ugyanis a családjában dúló trónviszály elől  Ausztriába menekült, s hogy trónját visszafoglalhassa, nagybátyja ellen 1163-ban német zsoldosokkal erősítette meg magát, közöttük volt az említett lovag. A Hahót nemzetség a későbbiekben azután nádort, bánt és számos egyéb, magas posztra jutott tisztségviselőt adott országunknak. Nevüket őrzi a közeli Hahót község neve, ahol egykor bencés apátság állott. Ott írták a híres Hahóti kódex egy részét. Ezt a kódexet jelenleg a zágrábi érseki könyvtárban őrzik.

Egy 1381-es tulajdonlevél különálló községként említi Kysuolkonya és Noguolkonya nevét. 1420-ban már együtt említik a két települést: Wlukonya néven. 1524-ben 6 jobbágy és 4 zsellér lakja, szőlőhegye is van. Ekkor Szemenye mezőváros (ma Muraszemenye) birtok-tartozéka. Tulajdonosa Bánffy v. Bánfi János (+ 1534), aki részt vett a mohácsi csatában. Tántoríthatatlanul Habsburg-ellenes volt, Szapolyai János híve, egyik fővezére, majd nádora. Birtokait I. Ferdinánd hadai elfoglalták, ő ennek ellenére Szapolyai híve maradt. Elvett zalai birtokait 1541-ben István nevű fia kapta meg, aki Habsburg-párti lévén, Zala megye főispánja lett, majd országbíró.

Meg nem erősített hagyomány szerint a község eredetileg nem a mai helyén feküdt. Egy történész szerint a mai falutól  délre az egyik domb tetején volt a temploma, és a közelben malom is működött. Állítólag volt itt valamiféle erődítmény is, Fehérkulcsosvár nevű, amit a felduzzasztott patakkal árasztottak el, hogy ne kerüljön az ellenséges törökök kezére. Ám a törökök ellen viselt 15 éves háború során elpusztult Valkonya, templomával, temetőjével és vízimalmával együtt. A mostani falu egyetlen utcájának közepe táján a hatvanas években épített egyik ház alapozásakor emberi csontok és koponyák kerültek elő, amiből azt valószínűsítették, hogy ott lehetett az egykori temető.

A török idők után

A csaknem száz éven át lakatlan környék csak 1694-ben kezdett benépesülni. A birtokot a herceg Esterházy család szerezte meg, s ők újratelepítették a falut. A Bánokszentgyörgyön 1698-ban tartott canonica visitatio tíz új házról ír. (Ejtsd: kanonika vizitáció = az egyházi törvény által előírt látogatás. – Ennek értelmében a  megyéspüspök köteles személyesen vagy megbízottja által legalább öt évente meglátogatni az egyházmegye plébániáit, s ez alkalommal részletes  jegyzőkönyvet vesznek fel a plébániához tartozó terület személyi és dologi állapotáról. Ezek a régi jegyzőkönyvek a történetírás kiváló forrásai. Beszámolnak a helyi eseményekről, esetleges járványokról, árvizekről, a lakosság életszínvonaláról, létszámáról, az épületek állapotáról, stb.)

Lassú az újraéledés. 1703-ban mindössze négy gazda élt itt jelentős állatállománnyal. A Rákóczi-szabadságharcot követő megtorlás megint megakasztotta az életet. 1728-ban hét szabad költözésű jobbágy és három zsellér élt Valkonyán. Szőlőiket, szántóföldjeiket és rétjeiket szorgalmas erdőirtással növelték. Kendert és lent csak saját szükségletre termeltek, búzát és rozst eladásra is. Épületfa, széna bőven állt rendelkezésre.

A XVIII. század derekán már 21 gazdát és 3 zsellért számláltak. 1770-ben 32 családban 159 fő lakott. Volt itt kovács, varga, pálinkafőző és molnár. 1786-ban 225 volt az ittlakók száma. Tiszta magyar falu volt (a jelentős számú környékbeli horvátság között), temploma nem volt. Csupán egy harangláb.

Térkép Valkonyáról 1852-ből

Térkép Valkonyáról 1852-ből

1870-ben a lakosság még írástudatlan volt. 1894-ben viszont már működött egy osztatlan katolikus elemi iskola, és egyre többen tanultak meg írni-olvasni. Az 1928-ban születettek már nem 6, hanem 8 osztályos elemi iskolába jártak. 1927-ben új iskolát építettek a falu északi végén (ma ez a turistaház), s felszentelték 1928-ban.

1940-től fogva plébános volt Borsfán, az elsőnek neve Kovács József, ő járt át a valkonyai iskolába hittant tanítani.

A XX. század derekán hatvannál is több gyermek járt a valkonyai elemi iskolába. A falu lakói több mint háromszázan voltak, minden háznál 2 – 3 család lakott. Az iskola államosításakor még két tanító oktatta a gyermekeket.

Az iskolát 1950-ben államosították. Az oktatás rendjének ismert átszervezése nyomán a valkonyai iskolások Bázakerettyére, Becsehelyre, Borsfára jártak. Legtovább az általános iskola alsó tagozata maradt meg Valkonyán, majd az is megszűnt. Jelenlegi  általános iskolásaink a Borsfai Fekete István iskola tanulói.

A világháborúk után

1923-ban téglából haranglábat építettek, amely ma is áll. Fülkéjében tároltak egy kis méretű tűzoltó fecskendőt.

Lamatsch Endre plébános idejében oltárt építettek a harangláb fülkéjébe, s az épület ezzel kápolnává alakult. Alkalmanként itt mutatják be a szentmisét.

Az ötvenes évek nagyon ránehezedtek a falu népére. 1951-ben három családot internáltak. Nagyon nehéz idők voltak. Földjeiket alig tudták megmunkálni, ami viszont termett, azt be kellett szolgáltatni. Terményeiket, gabonát, kukoricát, zsírt, baromfit, tojást, mindent. Nem hogy megélni, de élni nem maradt semmi. Akinek nagyon kevés földje volt, az el tudott menni máshoz dolgozni, pénzért.

1955-ben közmunkával föltöltötték a falu utcájának meredek lejtőjét, amely a haranglábtól lefelé sok gondot okozott a szekereseknek, különösen, ha az út fölázott.

1955-ben a hatalom megkísérelt termelő szövetkezetet szervezni Valkonyán, de a többség akaratán ez néhány hónap alatt meghiúsult. Az embereket azonban megosztotta. 1956 őszén a gazdák összefogtak, s harangszóra mindnyájan egyszerre kihajtottak fogataikkal az udvarukból, a karhatalmisták itt voltak, de semmire se mentek, így aztán a gazdák mindegyike behordta a maga termését. 1956 után „szakcsoport” néven mindenki a saját birtokán termelt és dolgozott.

Az 1956-os forradalom során Valkonyán volt némi megmozdulás, de az emberek tartózkodtak a leszámolástól.

Kultúrház avatása 1958

Kultúrház avatása 1958

1958-ban lebontották a régi iskolát, s helyén épült a jelenlegi kultúrház, amiben aztán helyet kapott az Önkormányzati Hivatal.

1962-ben bekapcsolták a falut az elektromos hálózatba, a házakban immár villany világított.

1970 őszén készült el a falutól az országútig vezető aszfaltút. Az átadást bállal ünnepelték meg.

Az új úton 1971. január 1-jén gördült be a faluba először az autóbusz.

Az egyéni gazdák számára egyre nehezebb volt a megélhetés. Sokan, akik kijárva az általános iskolát, s nem tanultak tovább, erdészeti napszámba is jártak. 1974-ben tehát a megélhetési gondokat enyhítendő, csatlakoztak a becsehelyi téeszhez. A csatlakozást azért is akarták a valkonyaiak, mert termésük  szerény volt, a vadkár viszont mértéken felüli. Becsehely azzal a feltétellel fogadta el a csatlakozást, hogy a gazdák 100 hold erdejét is kapja meg használatra, s még pénzt is kapott. Akkor 16 férfi helyezkedett el a Zala Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, a valkonyai nők 1974 április 1-jén kezdtek dolgozni a téeszben. A valkonyai földek és erdők birtokviszonyai jelenleg változóban vannak.

A jelen

Valkonya közművesítését megnehezítette földrajzi helyzete: a környező dombok körülzárják. Mégis valamennyi lakásban van vezetékes ivóvíz, amit a Vízművek a falu saját kútjából biztosít, 1991 óta.

1992 óta fából faragott szobor áll a kápolna mellett: fiát sirató anya, és az előtte álló kopjafára felírták a két világháború hősi halottainak nevét. Ugyanebben az évben a kápolnához csatlakozva a hívek számára  oldalt nyitott, fedett terasz készült, a beton aljzaton padokkal.

1993-ban épült ki a kábeltévé hálózat, ugyanettől az évtől kezdve a volt iskola turistaházként áll vendégeink rendelkezésére.

1995-ben bekötöttek minket is a vezetékes telefonhálózatba. Ma már egyre többen inkább  mobiltelefont használnak, bár a faluban a vételi viszonyokat erősen korlátozzák a környező dombok.

2005 óta mobilposta jár a faluba.

Valkonya község címere

CIMER

Valkonya címere

A címer a zászlóval együtt egy közösség történelmi múltjának, jelenének, önazonosságának és önbecsülésének legfontosabb szimbólumai. Kialakult törvényszerűségeit a címertan (heraldika) szabályozza.

Valkonya község címerpajzsa az egykori Zala vármegye és a mai Zala megye használatban lévő címerpajzs formája. Ezzel fejezzük ki odatartozásunkat.

Az osztott címerpajzs felső mezejében kék színű háttérben, zöld színű hármashalmot látunk a halmok alatt a Valkonya patakot jelképező ezüstszínű hullámos pólyával. A szélső halmokon egy-egy stilizált tölgyfát látunk aranyszínű törzzsel, ágakkal és makkokkal, zöld színű levelekkel, jelezvén a Valkonyát körülvevő értékes erdőket. A két szélső halmon ábrázolt stilizált tölgyfa egyrészt a múlthoz és ősökhöz való ragaszkodást, a szívós kitartást, másrészt a jelenbe és a jövőbe vetett hitet is jelképezik. A fa egyetemes szimbólum. Az élőfa az élet szimbóluma. Az Árpádok dinasztiáját aranyfához hasonlították és az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást, az utolsó aranyágacskának nevezték. A magyar népszokásban illő módon életfa a neve főként ünnepnapokon az életet a termékenységet jelképező feldíszített ágnak.

A középső halom felett a Szent Péter és Szent Pál apostolokat jelképező aranyszínű kulcsot és ezüstszínű kardot látunk. Községünk védőszentjeinek fogadott ünnepe június 29.

A kulcs általában az oldás és kötés hatalmát jelképezi, esetünkben kulcsot a reményteljes jövőhöz. A kard a hatalom, a bátorság, az erő és az igazságosság, továbbá a férfiasság jelképe. Fegyverként szimbolikusan mindig kétélű, hisz az igazság megvédésének és a gyilkolásnak is eszköze lehet. Pozitív értelemben az isteni igazság és a törvény iránti elkötelezettséget jelenti.

A címermező jobb és bal felső szegletében aranyló Nap arcot és ezüstszínű növekvő Hold arcot láthatunk. Nap nélkül nincs élet, de pusztító ereje is van. A keresztény kultúrkörben a Biblia számos párhuzamot von Jézus Krisztus és a Nap között. Krisztus az Igazság Napja, s később az igazságosság szimbóluma, jelezvén, hogy mindenre fény derül. Nap és Pajzs az Úr, vagyis világosság és védelem.

Emellett a Nap és a Hold a székelység ősi szimbóluma. A honfoglalást követően Zala vármegye a határvédő gyepűrendszerhez tartozott. Feltételezések szerint első lakói székelyek és besenyők voltak. A Nap és Hold jelképes értelmezése azonban a még régebbi hun és magyar őstörténetbe nyúlik vissza. A felkelő Nap hitvilágukban a hatalom, a bátorság és a boldog élet jelképe volt. A Hold pedig a tisztaság, a béke és a szeretet megtestesítője. A félhold az emberi élet és a szerencse változandóságát is jelképezte.

Az alsó címermezők vörös színe a tűz, a mennyei fényesség, a meleg, a szeretet színe, a véré; és ezáltal Krisztus keresztáldozatának és minden emberi áldozatnak, a hősi halottaknak is fontos kifejezése. Esetünkben emlékezés az I. és II. Világháború áldozataira.

A jobb alsó címermezőben arany testű, ezüst szárnyú griffet látunk, lábai alatt ötágú lebegő leveles koronával, fején zárt koronával, jobb karmaiban ezüst pengéjű karddal. Ez a jelképi ábrázolás figyelhető meg a település egykori birtokosainak, a Bánffy és Esterházy családok címerében egyaránt. A griff ókori eredetű fantázialény, oroszlán testén sas fejjel és szárnyakkal, lábain karmokkal. Kettős természete miatt sasként az ég, oroszlánként a föld szférájához tartozik.

A bal alsó címermezőben aranyszínű szelídgesztenyefa leveleket látunk ötágú, rozettaszerű elrendezésben. Ez az ábrázolás a környező szelídgesztenyés erdőket jelképezi, melynek termése a település lakosságának egyik megélhetési forrása.

A beékelt címermezőben zöld színű háttérben egy aranyszínű stilizált vargányagomba látható, mely a környező erdők nagy kincse.

A beékelt címermező, a hármashalom, és a tölgyfa leveleinek zöld színe a tavasz, a feltámadás, az örök újjászületés, a halhatatlanság, az Édenkert színe, ahová Isten Ádámot és Évát helyezte. Valkonya vonatkozásában az örök újjászületést és a megújulás képességét szimbolizálja.

A Nap, a griff testének, a stilizált koronáknak, a kulcsnak, a fák törzseinek, ágainak, a szelídgesztenyefa leveleknek, valamint a gombának arany (sárga) színe az égi eredetű hatalomnak, a mennyei boldogságnak és a megdicsőülésnek az elsődleges kifejezője. Valkonya vonatkozásában a 720 éves múltat és az itt élők élni akarását hangsúlyozza.

A hullámos pólya, a Hold, a kardok, valamint a griff szárnyának ezüst (fehér) színe a tisztaságot, a büntetlenséget, az ártatlanságot, az erényességet és a jövőbe vetett reménységet testesíti meg.

A első címermező, valamint a szalag kék színe az égre, a vízre, a levegőre, mint elemekre, valamint az igazságra és a hűségre utal. Valkonya vonatkozásában a faluközösség igazságszeretetét és a hagyományokhoz fűződő szoros kapcsolatát is szemlélteti.

A címerpajzs alatt kék színű szalag látható, középső részén a település mai névalakjával, melynek két oldalán a katolikus vallást jelképező latin kereszt, szalagszélein a Valkonya falunévként való első írásos említés 1288-as és a jelképavatás 2008-as évszámai olvashatók, aranyszínű megjelenítéssel.

Valkonya zászlója

Valkonya zászlaja

Valkonya zászlaja

A zászló alapszíne fehér, melyet kifelé mutató vörös-zöld színű farkasfogazat díszít. A fehér szín az erkölcsi tisztaság, a büntetlenség, az ártatlanság, a győzelem és a tökéletesség színe. A magyar nemzeti zászló egyik alkotó eleme a vörös és zöld színekkel egyetemben. A település esetében ezeket az értékeket óhajtja hangsúlyozni. A kifelé mutató farkasfogazat, mint a nap sugarai, a kitárulkozást és egyben a befogadást jelenítik meg.

Valkonya jelképei így üzennek a mának és az eljövendőnek!

Erdészeti kataszter

Erdészeti kataszter

Erdészeti kataszter

  • Vén kert
  • Fővég : Fő ucca [Fő utca]
  • Kutyor
  • Fő ucca [Fő utca] u. (A 20. házszám körül régi temető van, sok régészeti lelettel.)
  • Antal kert . Antal nevű gazdáé volt, de már rég meghalt.
  • Horos : Sorki horos Ho
  • Harangláb
  • Bunkerek. A második világháborúból visszamaradt óvóhelyek maradványai.
  • Borsfaji út [Borsfai út]
  • Berki-ház. Berki ragadványnevű család lakott ott.
  • Tornyos kert. A falu legalacsonyabban fekvő részén van, de hogy miről nevezték el, nem tudják.
  • Avég : Fő utca [Fő utca]
  • Ritás .
  • Csizmadija uttya Egy Csizmadia nevű ember erre járt az oltárci hegyre.
  • Amerikaji-töllös : Amerikás
  • Kecskeháti-út : Kécskaháti-út
  • Kecske-hát: Kecske-háti-erdő [Kecskeháti]. A Kecske meggörbült hátához hasonlít.
  • Fekete-tóka : Kis-tóka Tó
  • Kis-homoki-lap : Kis-homoki-árok
  • Homoki-erdő : Homok
  • Kis-homoki-fenyős
  • Törzsökös. Régen nagy erdő volt itt. Az erdő irtásakor a rönkök bent maradtak a földben.
  • Simon uttya. Simon nevű gazda járt erre.
  • Árpafődi-árok : Árpafődi. Mélyszántáskor sok csontot találtak itt.
  • Këcska-háti-düllő : Kecske-háti-düllő.
  • Kunyóki-árok : Kunyhoki-árok
  • Homok (Régi pénzeket és cserépmaradványokat találtak itt.)
  • Gurgó-hegy : Gurgó
  • Pali dombja. Régen irtás volt, és egy Pali nevű ember fogta művelés alá. Mások szerint egy Pali nevű gyengeelméjű ember szokott a domboldalon üldögélni.
  • Árpafődi-düllő . A határ legjobb árpatermő földje.
  • Fenyős alla [Fenyőalja]
  • Királfőd
  • Mise-út. Erre jártak Bánokszentgyörgyre misére
  • Közvég
  • Vizjárás : Vizjárási-út
  • Hargas-főd
  • Homoki-düllő [Homoki]
  • Szabadi-vőgy
  • Sarki-rét : Sorki-rét : Sorokki-rét
  • Kutyor. Cikk-cakkos, völgyes terület.
  • Bika-rét : Bivaj-rét
  • Sarki-düllő : Soroki-düllő:Sor-ki-düllő [Sarki] . Úgy mesélték, hogy régen az itt levő gémeskút körül gyülekeztek éjfél tájban a láncosok ‘visszatérő lelkek’ és a ludvércek, a boszorkányok.
  • Litya-kert
  • Vén-kert
  • Franci-köz. Franci nevű német ember lakott ott.
  • Jágërház : Jágërlakás : Erdőslakás. Udvarán bővizű kút van. Abban rejtették el a Fehérkulcsos-vár harangját és a város sok kincsét.
  • Rigó. Sok rigó van ott.
  • Kondik-Cërpák , gesztenyés. Kondik nevűeknek volt a birtoka.
  • Borsfaji-út
  • Kis-fél
  • Topla
  • Kuti-rét : Kuti . A közepe táján nagy csigás-kút volt. Erre jártak a láncosok és ludvércek éjszakánként.
  • Parti-kert
  • Cërpák, gesztenyés. Cerpák nevű családé volt.
  • Hegy : Vakonyaji-hegy [Szőlőhegy]
  • Miska-árok : Hitfán-Miska-árok A. Hitfán ragadványnevű várföldei ember birtoka volt.
  • Két-hety-köz : Két-hëty közö : Hëty közi . Az oltárci és valkonyai határ között van.
  • Urbéresi-erdő : Közbirtokosság [Községi erdő]
  • Kis-rét
  • Kis-kút : Kis-réti-kút. Már beomlott.
  • Kopasz-part : Kopaz-domb. A dombtető igen kopár.
  • Bagó-vőgy . Bagó nevű család tulajdona volt.
  • Hazanyóló : Hazanyuló
  • Szentek Szoborcsoport. Fából faragta ki az egyik valkonyai gazda.
  • Sorki-legelő : Sorokki legelő. A babonás hiedelmek szerint a lámpásosok jártak erre éjfelenként. Óriási lámpaalakú emberek voltak, de a nép megszokta őket, és már nem féltek tőlük.
  • Sorki-út : Sorokki-ut
  • Nagy-rét
  • Gyégverem
  • Kanász-kút
  • Kanászház : Pásztorház. A mindenkori kanász illetménylakása.
  • Gyura-kert
  • Kis-telek
  • Déli-szöllő
  • Dörnye-árok. Dörnye nevű család lakott mellette.
  • Dörnye Rozi kuttya
  • Kuti-réti-düllő [Kutiréti dűlő]
  • Hidi-düllő : Hid : Hidi-főd [Hidi-dűlő]. Valamikor nagy fahíd volt itt egy kis patakon, de a patak már feltöltődött.
  • Urbéres-legelő : Úrbéri-legelő
  • Mónár-árok [Arok-közi]
  • Árpafődi-düllő
  • Hegyi-part
  • Mónár-árok. A monda szerint a boszorkányok tanyája volt.
  • Dobogóspart Dobogus-part Ha erre megy valaki, dobog alatta a föld, mintha pince lenne ott.
  • Bak-szarvasi-hëtyhát Sok szarvas van arra.
  • Simon-köz : Simon-közi-ut
  • Simon-rét
  • Nyires : Nyirës : Köz-nyiresi düllő [Középnyires]
  • Föső-köz-nyires
  • Asó-köz-nyires
  • Árok-köz : Árkos [Árok-közi-dűlő] Víz¬mosás A ludvérces boszorkányok kedves tanyája volt.
  • Mónár-ároki-erdő Régen itt szoktak a betyárok találkozni.
  • Szuloki-vőgy : Szuloki-lap : Szulok
  • Szülök : Szuloki-erdő
  • Szénahordó-ut
  • Hëgyvégi-fenyves
  • Kisasszon–vágás
  • Malomi-rét . Vízimalom állt ott. De a hagyomány szerint ott volt valamikor régen a Fehérkulcsos vár egy része is, amelyet egyszer a felduzzasztott patak pusztított el. Tégla és kőépületmaradványok még most is találhatók ott.
  • Pétër-vőgy
  • Rétföl
  • Bagó-rét : Bagó-réti-düllő [Bagó-réti-düllő] . Bagó nevű család tulajdona volt.
  • Bagó-réti-hétyhát : Hëtyhát
  • Forrás-kút : Malomi-kut F
  • Bujtër–kut : Bujtorné kuttya
  • Szenyégetőji–árok
  • Puszta-rét : Malmi-rét . Ludvércek szoktak ide ellátogatni az öregek szerint.
  • Bagó-rét
  • Szuloki-rét
  • Kokasok tokája Tó . Fácánkakasok jártak bele fürödni.
  • Delelő-árok : Deletető-árok. Itt szokott a kanász deleltetni.
  • Puszta-réti-hid Híd
  • Bagó-réti-erdő : Bagu–réti-erdő : Bagó-rét [Bagóréti-erdő]. Egy ideig a Bagó család birtoka volt.
  • Rigyáci–ut
  • Imre-hëgyi-hëgy-ut

Gyűjtötte: Belső Franciska tanító.
Adatközlők:

  • Hóbor Jenő 51,
  • Horvát Ferenc 65,
  • Német József 50,
  • Németh Józsefné 42,
  • Szakos György 36,
  • Szakos József 44,
  • Szakony János 80,
  • Tóth István 60 éves.