Lassan mennek a dolgok, de remélem egyszer odaérünk már hozzátok.
Tudod, a lejutáshoz pénz kell és a pénzfát még nem sikerült feltalálnom, de dolgozom rajta…
Mivel úgy tűnik idén már nem tudunk veletek szilveszterezni, így itt és most:
Mindenkinek Valkonyán és mindenkinek aki kötődik Valkonyához utólag is Boldog Karácsonyt és mai napra pedig Boldog Szilveszteri Együttlétet és remélem egy KÖZÖS BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT kíván: Évi és Ricsi.
Ez volt a reklám helye…
Persze ezt a várakozással töltött időszakot is igyekszem hasznos dolgokkal eltölteni.
Ami a saját helyem keresését, jövőbeli feladataim felderítését jelentette, jelenti.
Nekem is az az elképzelésem, hogy az önállóságot szeretnénk megteremteni.
Valóban van egy csomó még fel nem használt energiaforrása a bolygónak – pl. tórium – de ezt a kisközösségek nem tudják kihasználni. Így megint csak függőségbe kerülnek a nagyoktól. Akik annyit kérnem érte amennyit nem szégyellnek. Itt jöhetnek számításba a technológia mentes megoldások, tehát napelem, szélgenerátor kilőve. Elromlik, alkatrész => függőség.
Rakétakályha, bozótkomposzt fűtés, tömegkályha => helyi anyagok, egyszerű, nincs függőség.
No, és ugyan csak kis részben, de érinti az egyik kedvenc "vesszőparipámat" a környezetbarát, illetve egyéb cimkékkel ellátott megoldásokat.
Peraze vannak nagyon jó megoldások is, de sajna olyanokat támogatnak ami pénzt hoz, de megoldást nem nagyon. Elektromos autó, biodízel, stb. Az egyik csak a szennyezés helyét teszi át, a másikhoz irdatlan ipari kapacitás kell, stb, No ezekről szívesen eldiskurálnék.
Más népeknek meg se fordul a fejében, hogy másként tegyen!
Peti, biztos vagy te ebben? Szerintem, se többek, se kevesebbek nem vagyunk másoknál, csak legyünk büszkék arra amik vagyunk és, tegyünk érte, hogy más is büszke lehessen rá ha közénk tartozik.
Így van ez a szemlélet a helyes. Isten, család, haza. Ebben a sorrendben.
Egyébként is amint Isten elé kerül a család: az a majomszeretet…
És amint a haza kerül Isten elé: az a nacionalizmus.
Köszi a linket. Ez ügyes cucc, de áramot gyárt vele, persze azzal lehet szivattyút hajtani, de akkor sok a kütyü. Egy ausztrál vagy amcsi mezei, széllel hajtott vízpumpáló cucc rajzait kéne megszerezni. Tudtommal azok elketyegnek évekig némi gépzsír beinvesztálásával.
Ja, akkor olyat akár tervezhetünk is, kardán+olyan bólogatos cucc mint ami a környéken is látszik még egy pár az olajkutaknál.
Köszi a linket. Ez ügyes cucc, de áramot byaárt vele, persze azzal lehet szivattyút hajtani, de akkor sok a kütyü. Egy ausztrál vagy amcsi mezei, széllel hajtott vízpumpáló cucc rajzait kéne megszerezni. Tudtommal azok elketyegnek évekig némi gépzsír beinvesztálásával.
Más népeknek meg se fordul a fejében, hogy másként tegyen!
Peti, biztos vagy te ebben? Szerintem, se többek, se kevesebbek nem vagyunk másoknál, csak legyünk büszkék arra amik vagyunk és, tegyünk érte, hogy más is büszke lehessen rá ha közénk tartozik.
Nélküled nem állunk neki az biztos, az elméleti és a gyakorlati tudás legyen a helyén, legyen minden együtt ahhoz,
hogy csoda dolgok történhessenek itt a falunkban.
Várunk rád!
P.
Alapvetően nem energiatermelésre gondoltunk szél ügyben, csak vizet kiemelni a völgyben, hogy az alsó részen is lehessen öntözni a zöldséget. Egy komolyabb méretű tartályt töltögetni amikor van szél.
Alapvetően nem energiatermelésre gondoltunk szél ügyben, csak vizet kiemelni a völgyben, hogy az alsó részen is lehessen öntözni a zöldséget. Egy komolyabb méretű tartályt töltögetni amikor van szél.
Ricsi! Gáborral már beszélgettünk arról, hogy a szélenergia is megzabolázható lenne Valkonyán.
Észak – déli nyitottságú völgy, uralkodó északias zalai széljárással, elgondolkodtató, nem igaz ?
P.
Péter!
Az hogy van szél önmagában nem elég, mérni kellene egy jó pár hónapig a szélsebesség átlagot, ha nem éri el ÁTLAGBAN a 3-4 méter/sec-et nem éri meg, nem fog megtérülni a befektetés.
Ricsi! Gáborral már beszélgettünk arról, hogy a szélenergia is megzabolázható lenne Valkonyán.
Észak – déli nyitottságú völgy, uralkodó északias zalai széljárással, elgondolkodtató, nem igaz ?
… Persze a rendszer üzemeltetéséhez nem kevés feltétel megteremtése szükséges, (köll erdő, aprító miegymás) nomeg a szabályzás sem egyszerű. Látott már Valkonya komposzthalmot öngyulladni és az vitte magával a fészert is hirtelen. Nyomai még megtekinthetők a felvégen. Ha megvalósulna egy ilyen itt a faluban, azért az első időkben a gazda ne menjen el fűtési szezonban pár napra rokonlátogatni. Ez a kritikus tömeg riasztóan hangzik – ha kicsit melegednénk a jó minuszos téli estéken, könnyű túlzásokba esni: " Apjuk, dobjá még egy kis töreket a kupac tetejire, had fűccsön a ganaj tisztesen"- (és mintha ezt is emlegették volna Los Alamosban és nem lett jó a vége). A kritikus tömeg tényleg kritikus, le is, fel is. Vagy nem fűt, vagy rendesen lobogni kezd azt akkor fusson ki merre lát. Hosszas tesztelést igényel egy biztonságosan működő rendszer megépítése, használata.
Szia Gábor!
Nem csináltam még ilyet, ezért csak elméleti ismereteim vannak a dologról.
Azokat a felvételeket láttam csupán, amit közzé is adtam.
Gondolataim:
1. Az egész bozótkomposzt tömeg alaposan be van áztatva vízben.
2. Van mindegyiken hőmérő, ami a maghőmérsékletet méri.
3. A komposzt halomban vízcsőkígyó van és az abban áramló víz elviszi a hőt, nem kell tartani a túlmelegedéstől. A vízkeringető szivattyú fordulatszámával tudjuk szabályozni a halomból kiszivattyúzott hőmennyiséget. Ha össze tudnánk hozni egy kis elektronikát ami szabályozza egy digitális hőmérő által adott jelek segítségével a szivattyú fordulatszámát, akkor egész biztonságossá tudnánk tenni a konstrukciót. Ha a komposzt halmot egy zárt, hőszigetelt burkolatban helyezzük el és a folyamat fenntartáshoz szükséges oxigént a kazal belsejében elhelyezett szellőző csövekkel megoldjuk, és a szellőző rendszert működtető ventilátor fordulatszámát is a hőmennyiség szabályzásra használjuk, a kinyerhető hatásfok talán még tovább emelhető (nem szökik el a hő bizonyos hányada).
4. Az ilyen megoldásokra, ha életképes, pályázati pénzeket lehet szerezni az Új Széchenyi Terv keretében:
"az Új Széchenyi Terv keretében továbbra is elérhetőek a nagy érdeklődést kiváltott megújuló energia-felhasználást és -termelést célzó pályázatok, melyekkel akár 1 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatás
is elnyerhető. Az épületenergetikai korszerűsítésekhez kapcsolódóan -
melyeket a csatolmányban részletezünk – több pályázati kiírás is
előtérbe kerülhet.
A legfontosabb megpályázható területek:
Fűtési energiaigény részbeni, vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásokból
Épületek utólagos hőszigetelése, megújuló energiaforrásokkal kombinálva
Napenergia hasznosítása, termelése
Biomassza felhasználása, termelése
Szilárd
és/vagy folyékony alapanyagból biogáz-, depóniagáz-előállítás és
hőigény-kielégítésre történő hasznosítási rendszer kialakítása és
bővítése
Geotermikus energia hasznosítása; szélenergia hasznosítás és termelése
Ezen területeken a pályázati keret kimerüléséig, folyamatosan adható be pályázat, a támogatási intenzitás 30-85%."
Van egy pályázat író cég akik a Az Új Széchenyi Terv (ÚSzT) pályázatainak megírását fix díj nélküli, csökkentett sikerdíjas konstrukcióban vállalják.
A cég közel 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik:
eredményeik:
megközelítőleg 40 milliárd Forint elnyert támogatás
900 elégedett ügyfél
közel 100%-os nyerési arány
Díjmentes pályázatfigyelés, előminősítés, szakmai tanácsadás
Fix díj nélküli, sikerdíjas pályázatírás.
Teljes
körű projektmenedzsment sikerdíjas alapon (elszámolások és
módosítási kérelmek elkészítése, jelentések megírása, részvétel a
helyszíni ellenőrzéseken, stb..)
Szakmai partnerek közvetítése (gépforgalmazó, kivitelező, informatikai és képző cégek, stb.)
Ez nem a reklám helye volt. A napokban került hozzám az információ egy levelezőlistáról.
Hát igen vannak dolgok melyeknek jelenlegi ismereteink szerint nem szabadna lenni mégis van.
Például a kvantum ugrás. És ha már a bozótkomposzt a téma, és a belőle kinyerhető energia, alább egy rövid írást ismertetek, melyben a növények fantasztikus hatékonyságú energialekötő képességének magyarázatát olvashatjátok:
Bár azt mindannyian tudjuk, hogy a növények
nélkülözhetetlenek a földi ökoszisztémában – nélkülük nem lenne oxigén a
légkörben, nem létezne a tápláléklánc, és persze mi sem – mégis, jelenlétük
olyannyira közönséges és megszokott, hogy hajlamosak vagyunk megfeledkezni
erről mindennapjainkban. Pedig még a legutolsó, árva kis fűszál is megannyi
csodálatos és lélegzetelállító titkot őriz évmilliárdok óta, amelyek közül
néhányat csak most kezdünk egyáltalán felfogni.
2010-ben legalább két független kutatócsoport is arra a
következtetésre jutott, hogy a fotoszintézis során a fény felhasználásának
kvantum-hatékonysága egyszerűen lehetetlenül magas – túl kicsi a hő, ill.
kisugárzott fluoreszencia energia-veszteség a folyamatban.
Valami más, rejtélyes jelenség kell, hogy megalapozza a
95-98 %-os kvantum-hatékonyságot (szemben a napelemeink 10-15 %-os
csúcsteljesítményével) – de mi lehet az? A tudósok elképesztő felfedezést
tettek, amely egyben létrehozta a kvantum-biológia tudományágát.
De miről is van szó pontosan? A jelenség megértéséhez egy
cseppnyi (klasszikus) biológiát kell némi fotokémiával kevernünk, merész
ízlésvilágot tükröző kvantumfizikával fűszerezve. Ez elég egzotikusan hangzik,
de ne ijedjünk meg tőle!
A fotoszintézis fény-szakasza
A fotoszintézis legelső, ún. "fény-szakaszában" a
növények és a klorofillt tartalmazó baktériumok zöld pigmentjei elnyelik a
vörös és a kék fény kvantumait (a fotonokat), és az általuk hordozott energiát
továbbítják azokat az ún. "reakció-centrumokba", ahol az élettani
folyamatok kémiája megkezdődik.
A fény elnyelése a levél felszínén az ún.
"antenna-komplexumokban" történik, amelyek végső soron maguk is a
klorofill-molekulák csoportjai, de fehérjeláncaik kapcsolódásai nem teszik
lehetővé, hogy egymagukban értékesítsék
(közvetlenül felhasználják) a beérkező foton energiáját. Ehelyett a fényt
befogó molekula elektronjai a gerjesztés hatására a környezetükénél magasabb
energiaállapotba kerülnek, amelyből alapvetően háromféleképpen tudnak
visszaállni eredeti állapotukba -
A) Maguk is (fluoreszcens) fényt bocsájtanak ki, és a foton
kibocsájtása során az elektronjuk "visszaesik" az alacsonyabb
energiaállapotú héjra,
B) Az energia-többlet hővé alakul (a növény vagy
fotoszintetizáló baktérium felmelegszik),
C) A többlet-energiát átadják a szomszédos
klorofill-molekuláknak, amíg az el nem jut az ún. "reakció
centrumokba", ahol két speciális klorofill-molekula "csapdába
ejti", kivonja a magasabb energiaállapotú elektront a folyamatból, elkülöníti
azt a felszíni "antenna-komplexumoktól", így véget vet a
láncreakciónak és innentől megkezdődhet a szintézis kémiai része.
Természetesen a fotoszintézis szempontjából csak a legutolsó
lehetőség "hasznos", mivel élettanilag csak ebből nyerhet kémiai
energiát biológiai folyamatainak fenntartásához. Éppen ezért a fotoszintézis
fény-szakaszának egyik legfontosabb minőségi jellemzője, ún.
"kvantum-hatékonysági mutató" – amely végső soron azt adja meg, hogy
a beérkező fotonok hány %-a vált ki fotokémiai reakciót (vagyis jut el
felhasználható módon az antenna-klorofillokból a reakcióközpontokba.)
A tudósokat már korábban is ámulatba ejtette, hogy milyen
döbbenetesen magas a növények, ill. zöld algák, baktériumok ilyen értelemben
vett "kvantum-hatékonysági mutatója" – kiderült ugyanis, hogy a
beérkező (elnyelt) fotonok energiájának legalább 95-98 %-a jut el a befogástól
a felhasználás első fázisáig.
Figyelembe véve, hogy milyen távol vannak a
reakció-centrumok a pigmentektől (antenna-komplexumoktól), és hogy milyen kevés
van belőlük a fényt elnyelő klorofill-molekulákhoz képest, szinte
érthetetlennek tűnt, hogy miért nem "veszik el" a fotonok
energiájának döntő hányada hőként és/vagy fluoreszcens, kisugárzott fényként a
továbbítás során – eddig.
Kísérleti vizsgálatok és bizonyítás
A kutatók a jelenséget az egyik legegyszerűbb és legjobban
ismert kémiai felépítésű, fotoszintézist végző, zöld kénbaktériumok családjába
tartozó élőlényen vizsgálták úgy, hogy az annak felszínén lévő klorofill
antenna-komplexum egy-egy kiválasztott molekuláját precíziós, hihetetlenül
rövid ideig tartó (femtoszekundumos) lézer-impulzussal besugározták (szimulálva
a napfény hatását), és utána egy ultragyors érzékelési eljárással, az ún.
kétdimenziós elektronikus spektroszkópiával vizsgálták az energiaszintek
"szétterjedését", illetve átadódását a szomszédos klorofill-molekulák
között.
Nem kis meglepetésükre azt tapasztalták, hogy az elnyelt
foton energiája gyakorlatilag "azonnal", vagyis mérhető időkülönbség
nélkül jelent meg a messzebb lévő klorofill-molekulákban is, a fénysebességet,
illetve a pigmentek térbeli távolságát láthatóan figyelembe sem véve. A kutatók
úgy fogalmaztak – "olyan, mintha az elnyelt foton energiája egyszerre
jelent volna meg mindenhol, késleltetés nélkül" (vagyis minden környező
antenna-komplexumban), noha csak az egyiküket érte a lézer-impulzus.
Mai, éppen hogy csak felismert (józan ésszel alig
felfogható) fizikai ismereteink alapján mindez csak egyféleképpen lehetséges -
a térben jól elkülönülő klorofill-molekulák kvantumfizikai szinten
összefonódott részecskepárokból állnak, illetve ilyeneket tartalmaznak. Másképp
megfogalmazva – ugyanazon részecskék manifesztációi egyszerre vannak jelen több
térbeli helyen a növény vagy zöld alga (fotoszintetizáló élőlény) levelének
(testének) felszínén, a fény-szakasz vizsgált biológiai felépítésében egyaránt.
A felfedezés jelentősége
Az hogy egy részecske (fény-foton, elektron, stb.) egyszerre
több, független helyen lehet jelen a térben, önmagában is nehezen felfogható,
és kísérleti bizonyítása is csak a legutóbbi években sikerült. Még
megdöbbentőbb – ahogy erről már korábbi cikkünkben is írtunk - a részecskepárok bármelyikének állapotának megváltozása
(pl. mérés által) azonnal annak ikertestvér-párjának megváltozásához vezet,
időbeli késleltetéstől és fénysebességtől, térbeli távolságtól függetlenül.
A kísérleti bizonyítások hihetetlenül precízen és szigorúan
kontrollált, laboratóriumi körülmények között sikerültek, szinte tökéletesen
zaj- és hőmérsékleti behatásoktól mentes (ideális) kvantum-optikai közegekben,
ezért nagyon sok kutató úgy vélte – a kvantum-összefonódás és annak bizarr,
józan észnek ellentmondó tulajdonságai a természetben ritkán vagy szinte soha
nem fordulhatnak elő, így vizsgálatuk ugyan érdekes, ám mindez nem sok hatással
lehet mindennapi életünkre.
Ennél nagyobbat láthatóan nem is tévedhettünk volna! A
2010-ben zajló kutatások vezető tudósai éppen ezt emelték ki kommentárjaikban.
"A kvantum-összefonódás ill. korreláció ilyen kimagasló
aránya eddig szinte elképzelhetetlennek tűnt szobahőmérsékleten, élő biológiai
közegekben, ahol a folytonosan lezajló kémiai és biológiai reakciók
milliárdjai, illetve a hőmérsékleti entrópia zavaró hatásai miatt senki nem
számított ilyesmire" – nyilatkozták.
Mindez végső soron úgy értelmezhető, hogy a kvantumfizikai
szinten létező összefonódottság egyáltalán nem kivételes és ritka, hanem – egyenesen természetes és gyakori jellemzője
a növény-élettannak. És ha a növényekre jellemző, miért ne lenne lehetséges fejlettebb
élőlények esetében is? Miért korlátozódna csupán néhány klorofill-molekulára?
Lehetséges, hogy ennél sokkal többről van szó?
Fórumszabályzat
Bejelentkezés
Regisztráció
Keresés 
Üzenőfal
Legutóbbi hozzászólások