A második őszi hónapunkban legtöbbször megérkezik az első komolyabb lehűlés, sokszor már dérrel, faggyal karöltve.
,, Bedurrantunk ” kályháinkba, hiszen házunk fala is lehűl már októberre, Ősz havára. Hajnalban ködök járnak.
Sárgul már a fákon a falevél, peregnek lefelé az első színes levelek. A természet aludni készül, ruhájától búcsúzik. Egyre nehezebben találjuk meg a gombát a gyarapodó avarba mélyülő lépteink nyomán…
Ez már egyre inkább a ,, nemszeretem ” időjárás, sok – sok cinege ugrabugrál az udvari fákon, s a házak környékén.
De az elmúlás is lehet szép, az október erre a legfőbb bizonyíték…
Bő 400 évvel ezelőtt volt a naptárreform, álljon itt erről is egy kis visszatekintés:
A Gergely-naptár
A Julián – naptár bevezetésétől a 16. századig nagyjából 12 napos „túlszámolás” történt, amely a fentebb írt okok miatt egyre indokoltabbá tett egy újabb reformot. Mivel a csúszás leginkább az egyházi időszámításban okozott gondokat, az Egyház igényelte a változtatást. Végül XIII. Gergely pápa 1581 februárjában, azaz a mai átszámolás szerinti 1582 februárjában rendelte el az időszámítás kiigazítását és az új rendszer bevezetését, amit Lilius olasz orvos, csillagász dolgozott ki, s Clavius német származású jezsuita tudós öntött végleges formába.
Egyrészt úgy döntött, hogy a tavaszi napéjegyenlőség időpontját – mely a julián naptár szerint számítva akkoriban március 10-én következett be – vissza kell helyezni március 21-re, ahogyan az a niceai zsinat idejében volt. Ezért úgy rendelkezett, hogy 1582. október 4. után azonnal október 15. következzék, ami azonban nem változtatja meg a hetek rendjét (tehát 4-e csütörtök, 15-e péntek volt).
A másik intézkedéssel csökkentette a szökőnapok számát úgy, hogy a százas évekből csak 400-zal maradék nélkül oszthatóakban hagyta meg a szökőnapot (ezért 1700, 1800, 1900 nem volt szökőév, de 2000 igen). Ez a módosítás igazából azt eredményezi, hogy a négyévente a szökőnapokhoz toldott 44 perc 56 másodperces kiegészítések egy évszázad alatt 96 másodperc híján 18 órát tesznek ki. Az évszázad végén az utolsó négy évben keletkező nagyjából 23 és 1/4 órát nem tesszük össze szökőnappá, hanem ellentételezésként részben betudjuk az évszázad során összegyűlt 18 órát, míg 5 és 1/4 órát „átviszünk” a következő évszázadra. 400 év alatt ezekből nagyjából 21 óra többlet áll össze, ezért azt szökőnapként „elhasználjuk”.
Ez a rendszer tehát egyszerre igen pontos és a mindennapi gyakorlatban is kitűnően alkalmazható, de mégis hozzá kell majd nyúlni. A 400 évenként pluszban számított majdnem 3 órák ugyanis 8 ilyen ciklus alatt felduzzadnak egy szinte egész napra, azaz nagyjából 8 × 400 = 3200 évenként egy – egyébként szökőévből – a szökőnapot el kell hagyni. Mivel ez a számítási rendszer 1582-ben indult el, erre a szökőnap nélküli szökőévre elsőként valamikor 4800 táján kerülhet sor. Ebbe az egyszerű matematikán kívül azt a két tényt is figyelembe kell venni, hogy Föld Nap körüli keringési sebessége nem teljesen állandó, és alig mérhető mértékben ugyan, de csökken.
A Gergely-naptár szerinti átlagos év hossza 365,2425 nap.
A Gergely-naptár szinte országonként más és más időpontban került bevezetésre. Egyik utolsó államként a Szovjetunió alkalmazta, ennek következménye, hogy az októberi szocialista forradalom évfordulója november 7 – ére esett, mivel Lenin 1918. január 25-én írta alá azt a rendeletet, amely szerint 1918. január 31-e után február 14-e következzen és a továbbiakban az akkori Szovjetunióban vezessék be a Gergely – naptárt.
Forrás : wikipédia
hóharmat
