News

Energia

Kertművelés

Ökológia

Képeinkből

valkonya_jatszoter092 majusfa2017025 dsc-083 Fő u. 28. 2005-ben. A házszámrendezés után már 26-os számmal Horváth János és katonatársai 1918 ludverc2015l036 alkototabor2012073 ludverc2012068 Hűsölnek a kicsik OLYMPUS DIGITAL CAMERA 034 alkototabor2012058 44 grac2015030 grac2015009 dscf0894_lud ludverc2015l217 szilveszter20130038 34 259

Hírcsoportok

,,Itt van az ősz, itt van újra…”

Szeptemberben mindig Petőfi örök érvényű sorai jutnak eszembe. Valahogy mindig megremegteti az ember lelkét ez a vers, ez a költői évszak és az elmúlás megújúló érzése.
De magában hordoz valami megfoghatatlan szépséget, varázst is.
Mindig is szerettem ezt az évszakot.
A szarvasok bőgését.
A pattogó kályha melegét.
A potyogó dió, gesztenye utáni görnyedést a hegyen.
A vargánya ízét.
A csípős , páraszagú hajnalokat.
Isten hozott kedves ősz, ha vártunk, ha nem itt vagy, s jó hogy itt vagy régi, jó és bölcs tanítómesterünk.
Köd előtte, köd utána – ez az ősz.
Varázslat, minden napja.

Isten éltesse a Máriákat!

hoharmat

Pünkösdkor

Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európaszerte.
A régiek jól tudták, ilyenkor érdemes megállni egy pillanatra és a nagy nyári munkák előtt eljött az ünneplés ideje.
Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért.

Erre szolgált Pünkösd szép ünnepe a Húsvétot követő 50. napon.
(  ,,Pentekosztész” görög szó jelentése ötvenedik, ebből ered a Pünkösd szavunk ).

Pünkösdöt tartják a keresztény egyház ( Anyaszentegyház) születésnapjának .
Krisztus tanítványaira leszállt Szentlelket ünnepeljük a mai napon.

Magyarországon Pünkösd kétnapos ünnep: Pünkösdvasárnap, Pünkösdhétfő.

A templomokban évről évre megemlékeznek erről a napról: a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentélek jelképeként régebben fehér galambot repítettek szabadon.
A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak pedig felöltötték az ünneplőjüket. Összejöttek a családok.
Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, így a Dunántúlon például a pünkösdi királyválasztás, vagy a pünkösdi királynéjárás.

Kezdetben vitézi szokás volt, hogy a katonák maguk közül választottak egy évre királyt, és aki a legderekabbnak bizonyult, az bizony egy évig ingyen ihatott a falu kontójára és persze minden mulatságra hivatalos volt.

Pünkösdöt megelőző szombaton bonyolítják le évről – évre az immár évszázados hagyománnyal rendelkező székelyföldi Csiksomlyói bucsut Csikszeredában.
Minden évben zarándokok százezrei ,,keresik fel a csiksomlyói Szűzanyát ” imádságos, hálatelt szívvel a Kárpát – medencéből és a nagyvilágból egyaránt. A Csiksomlyói bucsu egyfajta magyar világtalálkozóvá fejlődött az elmúlt évtizedek során, melyet rengetegen keresnek fel pusztán nemzeti összetartozásunk megünneplése,megélése céljából is.

Hársfalvi Péter

forrás. www.maraton.hu

 

Tavaszelő

Márai Sándor: Négy évszak
Március

Nagyon boldog vagyok, hogy még egyszer megéltem érkezésed, Március! Az influenzán át gázolunk feléd, a tél dögvészén, a sötétség alvilági birodalmán át. Mint aki tárnából, bányalégbõl érkezik, sáros lábakkal és elfulladt tüdõvel megállok a napvilágon, kifújom magam és énekelni kezdek.
Ezt éneklem: üdvözöllek, Március! Idõbe telik, amíg az ember megtanulja, hogy lehet örülni egy naptári adatnak is. Március külön évszak, semmi köze a télhez, tavaszhoz. Külön világítása van. Még nincs növénye, csak a hóvirág, ez a minta érték nélkül. Már nincs bál, még nincs uszoda. Még fûtünk, de már felöltjük délelõtt az átmeneti kabátot. Ez még nem a szerelem hónapja, mint a május, s már nem a szövõdmények hónapja, mint a február. Nincs külön dallama, nincs nagy tétele. Ez a közzene.
Észreveszem, hogy néhány napja másként ébredek. Ilyesmit gondolok félálomban: mégis! Vagy: fel kell hívni! Vagy: hátha, megpróbálom! Egy hét elõtt még komoran hittem benne, hogy legokosabb, ha átadom magam végzetemnek, nem hívom fel, nem próbálom meg, belenyugszom. Közben történt valami. A külsõ világban még nincs nyoma. A természet, titkos mûhelyeiben, még dolgozik új alkotásain, nem árulja el titkait, világraszóló újdonságait. A díszletek még téliek. Csak a fény más, mely a kopott díszletekre hull. Szemem dörzsölöm, dideregve nézek körül, boldogan ásítok, ezt gondolom: Isten neki, még egyszer!
Csak színe van és illata. Ez még nem a virágok parfümje, nem is az a meleg, állati földszag, amely néhány hét múlva, nedves erjedéssel, fehér és bódító gõzökkel fejfájást okoz és õrültségekre késztet. Kis, üde illat ez, olyan, mintha szellõztetnének. Szimatolva járok, meggyfabottal. A téli ruhákat még nem tanácsos kámforba tenni. A téli szerelmeket még nem tanácsos elfelejteni. Minderre szükség lehet még. De már ilyesmit gondolok: “Talpra, magyar!” Egyáltalán, márciusban mindig Petõfit olvasom, néha hangosan is.
Dideregve és kíváncsian ülünk a fényben, az égre nézünk. Nem várunk semmi különösen jót. De örülünk, hogy kezdik.

Jégtörő Mátyás

,, Ha jeget talál, megtöri, ha nem talál, akkor csinál” – tartotta a nép Szent Mátyás napjáról.
Idén talált jeget is , havat is. No, hát hajrá Mátyás!

Tavaszra fel! Barkát bontott a mogyoró!
Jövő héten belépünk az első tavaszi hónapba, várjuk a sok – sok virágot, hozzájuk az első kicsi méhecskéket, hogy életbe,
új életbe szökkenjen a fagyos hónapok után újra a Természet.

Teremtő Anyánk, Földanyánk új virradattal ajándékoz, hogy begyógyítsa lelkünkben a fagy okozta sebeket.

Napisten melegére vár most odakünn az Élet, s hamarosan egy hatalmas, elsöprő Forradalom jelzi majd Mindenható Atyánk erejét és
kegyelmét.

Készülődjünk az új találkozásra! Füvek, fák, állatok már ezt teszik.   Észrevétlenül…

Itt a kikelet!

Amen

,, Fele kenyér, fele tél.”

Január 25 – ét írunk, mely napot a parasztság a tél fordulásaként tartotta számon: ,, fele kenyér , fele tél” – mondották az öregek.
A tavasztól jó másfél hónap, az új kenyértől egy fél esztendő választ el.

S most már lassacskán valóban kifele megyünk a télből.
Ha elolvad a hó, február elején megjelennek majd az első hóvirágok is a napos, védett szegletekben. A mogyoró barkát bont.
A kismadarak egyre hangosabbak lesznek újra.
Télutó jön – tavasz közeleg…

Szebbet, jobbat, bíztatóbbat faluhelyen mit is mondhatna és írhatna az ember.

hóharmat

Január elején

Elmúlnak az ünnepek, a Vízkereszttel lezárul a karácsonyi ünnepkör is és elkezdődik egy új Farsang , egy új esztendő …
A tél eltart ugyan még egy darabig, de gondolatainkban már tudjuk jól: egy hónap múlva – Gyertyaszentelő – ,,környékén”
már a hóvirág is kidughatja kis fejét a földből.

Nem mondjuk ki, de tudjuk: egy lépéssel megint közelebb lett egy új, gyönyörűséges kikelet.
Növekszik a fény, a remény, beléptünk egy új esztendő zimankós januárjába.

Ne felejtsük el, hogy minden új kezdet magában hordozza a magunk újjászületését is –
családban és közösségben egyaránt.    Ha hiszünk benne, megtörténhet.
Jókedvű, gyarapodó esztendőt Mindenkinek!

hóharmat

Karácsony nyolcada

Karácsony a legszentebb ünnepek egyike a keresztény világban.
A december 25 – től január 1 – ig, Kiskarácsonyig tartó időszakot nevezzük Karácsony nyolcadának.

A Megváltó születését ünnepeljük, hagyományosan a szeretet és az összetartozás jegyében, melyet Jézus Krisztus is hirdetett élete során,
amíg köztünk élt több, mint 2000 évvel ezelőtt…
Igazi sikertörténet az övé, a legnagyobb példakép az emberiség előtt.

Szeretetben eltöltött, áldott, békés és boldog Ünnepet és emelkedett ünneplést kívánok minden honlap – Olvasónak!

És természetesen nagyon szerencsés, vidám újesztendőt is !

Találkozunk 2013 – ban! 🙂

hóharmat

Luca napjától Karácsonyig

Tél van odakint. A madáretetőt cinege járja.
Fagyott a világ, hófödte fák, jeges utak. Nagyon hideg a szél, ha fúj.

Réges  régi naptárakban Luca napján volt a legrövidebb a nappal és leghosszabb az éjszaka.
A naptárreformot követően ez eltolódott, de Luca napjához sok – sok hiedelem fűződik azóta is.
Ki ne hallott volna például a Luca székről, vagy a ,,kotyolásról “…
A Luca naptól Karácsonyig tartó 12 nap pedig a következő esztendő 12 hónapjának az időjárását is megmutatja -vélték a ,,régi öregek”.

A Megváltó eljövetele közeleg, a kis Jézus ünnepe hamarosan eljő.

Egymásnak legyünk ajándékok.
Szeretetben, békességben.

Csak ez, ami számít. Így lesz szép ez az ünnep.

hóharmat

Szent Miklós ünnepének idején

Fehéredik a táj.
A gyerekek már pucolják a csizmácskákat, a nagyszakállú Mikulás űnnepének előestéjén.
Elcsendesedik most a világ odakint, csak a gyermeki kacaj töri meg a csöndet a szánkózások hevében.

Adventben járunk, egy szent Karácsonyra készülődve.
Isten és az evangélium üzenete közelebb ér most, a nagy – nagy elcsendesedés idején.
Cinegék, harkályok hangja hallatszik a hideg , puha világban…

S némán újra elkezd szállingózni a hó.

hóharmat

Adventböjt kezdődik

A napokban belépünk az Adventbe, a karácsonyi lelki felkészülés időszakába. Az Advent böjti időnek számított faluhelyen, egyes vidékeken még ma is megtartják Szentestéig. Hajnalban pedig a harangszó roráté misékre hív.

András napjával hagyományosan megkezdődnek a disznóvágások is , amihez úgy tűnik idén az időjárás is illeszkedik majd, hiszen hamarosan beköszönt a fagyos idő.

Tél van, várjuk az Ünnepet.
hóharmat

Oldal: 1 / 3212345...102030...Utolsó »