News

Energia

Kertművelés

Ökológia

Képeinkből

valkonya_kapolna098 Nagy Béla, Hermán Sándor 1950 majusfa2017160 Szakos György, Hemán ibolya, Németh István, Balassa János OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA dscf0948_lud dsc_0531 ludverc20150010 ludverc2015r021 ludverc20150018 majusfa2012113 ludverc2015r009 Ludvércjárás Valkonyán 2011 OLYMPUS DIGITAL CAMERA A hegy öreg fái dsc_0516 ludverc2015r113 134 Egykor Fő u. 40. 2002 elején

Hírcsoportok

,,Itt van az ősz, itt van újra…”

Szeptemberben mindig Petőfi örök érvényű sorai jutnak eszembe. Valahogy mindig megremegteti az ember lelkét ez a vers, ez a költői évszak és az elmúlás megújúló érzése.
De magában hordoz valami megfoghatatlan szépséget, varázst is.
Mindig is szerettem ezt az évszakot.
A szarvasok bőgését.
A pattogó kályha melegét.
A potyogó dió, gesztenye utáni görnyedést a hegyen.
A vargánya ízét.
A csípős , páraszagú hajnalokat.
Isten hozott kedves ősz, ha vártunk, ha nem itt vagy, s jó hogy itt vagy régi, jó és bölcs tanítómesterünk.
Köd előtte, köd utána – ez az ősz.
Varázslat, minden napja.

Isten éltesse a Máriákat!

hoharmat

Pünkösdkor

Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európaszerte.
A régiek jól tudták, ilyenkor érdemes megállni egy pillanatra és a nagy nyári munkák előtt eljött az ünneplés ideje.
Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért.

Erre szolgált Pünkösd szép ünnepe a Húsvétot követő 50. napon.
(  ,,Pentekosztész” görög szó jelentése ötvenedik, ebből ered a Pünkösd szavunk ).

Pünkösdöt tartják a keresztény egyház ( Anyaszentegyház) születésnapjának .
Krisztus tanítványaira leszállt Szentlelket ünnepeljük a mai napon.

Magyarországon Pünkösd kétnapos ünnep: Pünkösdvasárnap, Pünkösdhétfő.

A templomokban évről évre megemlékeznek erről a napról: a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentélek jelképeként régebben fehér galambot repítettek szabadon.
A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak pedig felöltötték az ünneplőjüket. Összejöttek a családok.
Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, így a Dunántúlon például a pünkösdi királyválasztás, vagy a pünkösdi királynéjárás.

Kezdetben vitézi szokás volt, hogy a katonák maguk közül választottak egy évre királyt, és aki a legderekabbnak bizonyult, az bizony egy évig ingyen ihatott a falu kontójára és persze minden mulatságra hivatalos volt.

Pünkösdöt megelőző szombaton bonyolítják le évről – évre az immár évszázados hagyománnyal rendelkező székelyföldi Csiksomlyói bucsut Csikszeredában.
Minden évben zarándokok százezrei ,,keresik fel a csiksomlyói Szűzanyát ” imádságos, hálatelt szívvel a Kárpát – medencéből és a nagyvilágból egyaránt. A Csiksomlyói bucsu egyfajta magyar világtalálkozóvá fejlődött az elmúlt évtizedek során, melyet rengetegen keresnek fel pusztán nemzeti összetartozásunk megünneplése,megélése céljából is.

Hársfalvi Péter

forrás. www.maraton.hu

 

Tavaszelő

Márai Sándor: Négy évszak
Március

Nagyon boldog vagyok, hogy még egyszer megéltem érkezésed, Március! Az influenzán át gázolunk feléd, a tél dögvészén, a sötétség alvilági birodalmán át. Mint aki tárnából, bányalégbõl érkezik, sáros lábakkal és elfulladt tüdõvel megállok a napvilágon, kifújom magam és énekelni kezdek.
Ezt éneklem: üdvözöllek, Március! Idõbe telik, amíg az ember megtanulja, hogy lehet örülni egy naptári adatnak is. Március külön évszak, semmi köze a télhez, tavaszhoz. Külön világítása van. Még nincs növénye, csak a hóvirág, ez a minta érték nélkül. Már nincs bál, még nincs uszoda. Még fûtünk, de már felöltjük délelõtt az átmeneti kabátot. Ez még nem a szerelem hónapja, mint a május, s már nem a szövõdmények hónapja, mint a február. Nincs külön dallama, nincs nagy tétele. Ez a közzene.
Észreveszem, hogy néhány napja másként ébredek. Ilyesmit gondolok félálomban: mégis! Vagy: fel kell hívni! Vagy: hátha, megpróbálom! Egy hét elõtt még komoran hittem benne, hogy legokosabb, ha átadom magam végzetemnek, nem hívom fel, nem próbálom meg, belenyugszom. Közben történt valami. A külsõ világban még nincs nyoma. A természet, titkos mûhelyeiben, még dolgozik új alkotásain, nem árulja el titkait, világraszóló újdonságait. A díszletek még téliek. Csak a fény más, mely a kopott díszletekre hull. Szemem dörzsölöm, dideregve nézek körül, boldogan ásítok, ezt gondolom: Isten neki, még egyszer!
Csak színe van és illata. Ez még nem a virágok parfümje, nem is az a meleg, állati földszag, amely néhány hét múlva, nedves erjedéssel, fehér és bódító gõzökkel fejfájást okoz és õrültségekre késztet. Kis, üde illat ez, olyan, mintha szellõztetnének. Szimatolva járok, meggyfabottal. A téli ruhákat még nem tanácsos kámforba tenni. A téli szerelmeket még nem tanácsos elfelejteni. Minderre szükség lehet még. De már ilyesmit gondolok: “Talpra, magyar!” Egyáltalán, márciusban mindig Petõfit olvasom, néha hangosan is.
Dideregve és kíváncsian ülünk a fényben, az égre nézünk. Nem várunk semmi különösen jót. De örülünk, hogy kezdik.

Jégtörő Mátyás

,, Ha jeget talál, megtöri, ha nem talál, akkor csinál” – tartotta a nép Szent Mátyás napjáról.
Idén talált jeget is , havat is. No, hát hajrá Mátyás!

Tavaszra fel! Barkát bontott a mogyoró!
Jövő héten belépünk az első tavaszi hónapba, várjuk a sok – sok virágot, hozzájuk az első kicsi méhecskéket, hogy életbe,
új életbe szökkenjen a fagyos hónapok után újra a Természet.

Teremtő Anyánk, Földanyánk új virradattal ajándékoz, hogy begyógyítsa lelkünkben a fagy okozta sebeket.

Napisten melegére vár most odakünn az Élet, s hamarosan egy hatalmas, elsöprő Forradalom jelzi majd Mindenható Atyánk erejét és
kegyelmét.

Készülődjünk az új találkozásra! Füvek, fák, állatok már ezt teszik.   Észrevétlenül…

Itt a kikelet!

Amen

,, Fele kenyér, fele tél.”

Január 25 – ét írunk, mely napot a parasztság a tél fordulásaként tartotta számon: ,, fele kenyér , fele tél” – mondották az öregek.
A tavasztól jó másfél hónap, az új kenyértől egy fél esztendő választ el.

S most már lassacskán valóban kifele megyünk a télből.
Ha elolvad a hó, február elején megjelennek majd az első hóvirágok is a napos, védett szegletekben. A mogyoró barkát bont.
A kismadarak egyre hangosabbak lesznek újra.
Télutó jön – tavasz közeleg…

Szebbet, jobbat, bíztatóbbat faluhelyen mit is mondhatna és írhatna az ember.

hóharmat

Január elején

Elmúlnak az ünnepek, a Vízkereszttel lezárul a karácsonyi ünnepkör is és elkezdődik egy új Farsang , egy új esztendő …
A tél eltart ugyan még egy darabig, de gondolatainkban már tudjuk jól: egy hónap múlva – Gyertyaszentelő – ,,környékén”
már a hóvirág is kidughatja kis fejét a földből.

Nem mondjuk ki, de tudjuk: egy lépéssel megint közelebb lett egy új, gyönyörűséges kikelet.
Növekszik a fény, a remény, beléptünk egy új esztendő zimankós januárjába.

Ne felejtsük el, hogy minden új kezdet magában hordozza a magunk újjászületését is –
családban és közösségben egyaránt.    Ha hiszünk benne, megtörténhet.
Jókedvű, gyarapodó esztendőt Mindenkinek!

hóharmat

Karácsony nyolcada

Karácsony a legszentebb ünnepek egyike a keresztény világban.
A december 25 – től január 1 – ig, Kiskarácsonyig tartó időszakot nevezzük Karácsony nyolcadának.

A Megváltó születését ünnepeljük, hagyományosan a szeretet és az összetartozás jegyében, melyet Jézus Krisztus is hirdetett élete során,
amíg köztünk élt több, mint 2000 évvel ezelőtt…
Igazi sikertörténet az övé, a legnagyobb példakép az emberiség előtt.

Szeretetben eltöltött, áldott, békés és boldog Ünnepet és emelkedett ünneplést kívánok minden honlap – Olvasónak!

És természetesen nagyon szerencsés, vidám újesztendőt is !

Találkozunk 2013 – ban! 🙂

hóharmat

Luca napjától Karácsonyig

Tél van odakint. A madáretetőt cinege járja.
Fagyott a világ, hófödte fák, jeges utak. Nagyon hideg a szél, ha fúj.

Réges  régi naptárakban Luca napján volt a legrövidebb a nappal és leghosszabb az éjszaka.
A naptárreformot követően ez eltolódott, de Luca napjához sok – sok hiedelem fűződik azóta is.
Ki ne hallott volna például a Luca székről, vagy a ,,kotyolásról “…
A Luca naptól Karácsonyig tartó 12 nap pedig a következő esztendő 12 hónapjának az időjárását is megmutatja -vélték a ,,régi öregek”.

A Megváltó eljövetele közeleg, a kis Jézus ünnepe hamarosan eljő.

Egymásnak legyünk ajándékok.
Szeretetben, békességben.

Csak ez, ami számít. Így lesz szép ez az ünnep.

hóharmat

Szent Miklós ünnepének idején

Fehéredik a táj.
A gyerekek már pucolják a csizmácskákat, a nagyszakállú Mikulás űnnepének előestéjén.
Elcsendesedik most a világ odakint, csak a gyermeki kacaj töri meg a csöndet a szánkózások hevében.

Adventben járunk, egy szent Karácsonyra készülődve.
Isten és az evangélium üzenete közelebb ér most, a nagy – nagy elcsendesedés idején.
Cinegék, harkályok hangja hallatszik a hideg , puha világban…

S némán újra elkezd szállingózni a hó.

hóharmat

Adventböjt kezdődik

A napokban belépünk az Adventbe, a karácsonyi lelki felkészülés időszakába. Az Advent böjti időnek számított faluhelyen, egyes vidékeken még ma is megtartják Szentestéig. Hajnalban pedig a harangszó roráté misékre hív.

András napjával hagyományosan megkezdődnek a disznóvágások is , amihez úgy tűnik idén az időjárás is illeszkedik majd, hiszen hamarosan beköszönt a fagyos idő.

Tél van, várjuk az Ünnepet.
hóharmat

Oldal: 1 / 3212345...102030...Utolsó »