Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európaszerte.
A régiek jól tudták, ilyenkor érdemes megállni egy pillanatra és a nagy nyári munkák előtt eljött az ünneplés ideje.
Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért.
Erre szolgált Pünkösd szép ünnepe a Húsvétot követő 50. napon.
( ,,Pentekosztész” görög szó jelentése ötvenedik, ebből ered a Pünkösd szavunk ).
Pünkösdöt tartják a keresztény egyház ( Anyaszentegyház) születésnapjának .
Krisztus tanítványaira leszállt Szentlelket ünnepeljük a mai napon.
Magyarországon Pünkösd kétnapos ünnep: Pünkösdvasárnap, Pünkösdhétfő.
A templomokban évről évre megemlékeznek erről a napról: a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentélek jelképeként régebben fehér galambot repítettek szabadon.
A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak pedig felöltötték az ünneplőjüket. Összejöttek a családok.
Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, így a Dunántúlon például a pünkösdi királyválasztás, vagy a pünkösdi királynéjárás.
Kezdetben vitézi szokás volt, hogy a katonák maguk közül választottak egy évre királyt, és aki a legderekabbnak bizonyult, az bizony egy évig ingyen ihatott a falu kontójára és persze minden mulatságra hivatalos volt.
Pünkösdöt megelőző szombaton bonyolítják le évről – évre az immár évszázados hagyománnyal rendelkező székelyföldi Csiksomlyói bucsut Csikszeredában.
Minden évben zarándokok százezrei ,,keresik fel a csiksomlyói Szűzanyát ” imádságos, hálatelt szívvel a Kárpát – medencéből és a nagyvilágból egyaránt. A Csiksomlyói bucsu egyfajta magyar világtalálkozóvá fejlődött az elmúlt évtizedek során, melyet rengetegen keresnek fel pusztán nemzeti összetartozásunk megünneplése,megélése céljából is.
Hársfalvi Péter
forrás. www.maraton.hu
