|
|
Turcsik György, 2011. dec. 19.  Elküldöm ezt a bejegyzést Levelek a völgyből 18.
Mottó:
Alattad a föld, fölötted az ég,
benned a létra.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
A karácsonyfák tűlevelei szúrnak.De a tűvel varrni is lehet.Vagy legalábbis összefércelni szakadt életeket.
(1)
Egy ápolatlan, koszos-büdös, emberi méltóságát teljességgel nélkülöző csavargó kopogtatott be abba a budapesti plébánia-irodába, ahol akkor én is szolgáltam. Alamizsnát kéregetett. Két hét múlva ismét eljött: tiszta ruha, fehér ing, nyakkendő volt rajta, s azt mondta: „Gyuri tisztelendő, azért jöttem, hogy lásson így is. Van lakásom, van munkám, cipőm, ruhám, rendbe tettem az életemet.”
Olvassa tovább» Tűlevelek
Turcsik György, 2011. szept. 23. Elküldöm ezt a bejegyzést Levelek a völgyből 17.
Mottó:
Alattad a föld, fölötted az ég,
benned a létra.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
Azok kedvéért mondom, akik tavaly nem voltak itt, hogy a tavalyi ludvércjárás alkalmával a szentmisén röviden ismertettem, mit mond a néphagyomány és mit mond a néprajz tudománya a ludvércről és egyéb földöntúli, képzeletbeli lényekről. Hogy néznek ki, hogyan jelennek meg, mit csinálnak és hogyan lehet megszabadulni tőlük… E babonás elképzelések oly tarkák és szerteágazóak, mint e képzeletbeli lények neve és alakja. Lehet csirke, jglic, ihlic, lüdérc, piritusz, mit-mitke, ördög, apró emberke, ördögszerető, lucfir…
Olvassa tovább» Éljünk bizalommal!
Turcsik György, 2011. aug. 22. Elküldöm ezt a bejegyzést Levelek a völgyből 16.
Mottó:
Alattad a föld, fölötted az ég,
benned a létra.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
A magyar egyházszervezet kiépítése és az államalapítás történelmi jelentőségű érdeme szent István királynak. A dicsőítő beszédekben azonban sok felszínes, téves kijelentést tesznek. Például azzal akarják István király történelmi tetteinek jelentőségét kiemelni, hogy kijelentik: „A szent király letelepítette és állammá szervezte a kalandozó magyarokat.” Ilyen sommásan nem igaz, hogy a kalandozó magyarokat szervezte rendezett, európai állammá a magyarok királya. A kalandozásoknak akkor már vége volt, eleink félnomád körülmények között éltek. Két szempontból kívánom megvilágítani ennek a nagy változásnak a mibenlétét: a gazdálkodáshoz igazodó gondolkodásmód meghaladását és a tízes-százas beosztásból nem következő önkéntesség térnyerését jelentette a kereszténység, Ez oly mértékű változást igényelt, amit elfogadni csaknem lehetetlen volt. Újból kell születni hozzá.
Olvassa tovább» Új embertípus
Turcsik György, 2011. júl. 05. Elküldöm ezt a bejegyzést Levelek a völgyből 15.
Mottó:
Alattad a föld, fölötted az ég,
benned a létra.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
„Péter és Pál (tudjuk) nyárban
Összeférnek a naptárban” – írja Arany János közismert versében, a Fülemile címűben. A megverselt két rossz szomszéd nem azonos azzal a két férfiúval, akiket ma ünneplünk. Utóbbiak ugyanis egységet tudtak teremteni, ezért egyformán elismerjük és tiszteljük őket. Szent Péter és Szent Pál idei ünnepén leginkább az a gondolat ragadott meg történetükből, hogy „külön utakon jártak”. Az összes járulékos elemet lebontva róluk, az egyetemes emberit, a korokon és elhatárolódásokon túli, a falak és lövészárkok fölött átívelő általánost, tehát a mireánk is érvényes mondanivalót szeretném külső burkából kibontani, és megosztani veletek.
Olvassa tovább» Külön útakon
Turcsik György, 2011. ápr. 05. Elküldöm ezt a bejegyzést Levelek a völgyből 14.
Mottó:
Alattad a föld, fölötted az ég,
benned a létra.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
Addíg „civilizáltuk” magunkat, addíg-addíg könnyítettük megélhetésünk gondjait technikával és technológiákkal, míg gondolkodásunk ellaposodott, nyelvünk elszegényedett. Érdeklődésünk hovatovább arra korlátozódik, hogy mi fő a fazékban, és mennyi van a pénztárcánkban. Nyakunkon maradnak a dolgok, elvesznek a jelentések. Ezzel egyszersmind jelentéktelenné és jellegtelenekké és jelentőség-nélküliekké leszünk. A nyakunkon maradt dolgok azután merő, nyűgös kötelességgé silányulnak. Egyéb okai mellett ezért is halnak el a valaha oly gazdag jelentést hordozott népszokások, mint pl. a húsvéti locsolás – még az olyan modernizált és városiasított formában is, mint a kölnivízzel vagy szódásballonból történő locsolás. A kedvesség erőszakossággá, a humor durvasággá züllik. A szeretet-szerelem kimondására már nincs metaforánk, csak direkt és durva szavaink vannak.
Olvassa tovább» Tiszta víz
Turcsik György, 2011. márc. 03. Elküldöm ezt a bejegyzést Levelek a völgyből 13.
Mottó:
Alattad a föld, fölötted az ég,
benned a létra.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
Február 19-én ismét összegyűltünk a kultúra valkonyai kuckójában, hogy ezen a hideg téli estén – képletesen szólva – tegyünk a tűzre. Miféle tűzre? Pislákoló őrtűzünkre, amit gyújtottunk azzal az elhatározásunkkal, hogy szellemi-lelki értékeinket megosztjuk egymással. Miért mondom ezt őrtűznek? Mit őrizünk? Hogyan őrizzük? Megpróbálom megválaszolni ezeket a kérdéseket, ezúttal hasonlatok és képes beszéd nélkül.
Olvassa tovább» Tavaszodik
Turcsik György, 2010. dec. 24. Elküldöm ezt a bejegyzést Levelek a völgyből 12.
Mottó:
Alattad a föld, fölötted az ég,
benned a létra.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
Előző leveleim egyikében azt írtam: „a nyúlós ködtől nyálkás avarban könnyen megcsúszik a láb”. Tapasztaltam. Hasra is estem, fenékre is ültem. A rám tapadt sarat nehéz volt letisztítani. Ez átvitt értelemben is igaz. Nyúlós köd üli meg tájainkat: a hamisságok, őszintétlenségek, elferdítések és téves előítéletek köde. Ebben nehéz tisztán látni. Lábunk alatt pedig sikamlóssá vált a talaj. Szinte mutatvány számba illő, ha valaki képes megállni a lábán. Az igaztalanságok és szeretetlenségek pedig sárkoloncként ragadnak a lábunkra. Mintha megbéklyóztak volna, nem tudunk tovább lépni.
Mi ez a kolonc, miféle béklyó? – Félelem és undor. Ellenséges szándék és útálkozás. Olvassa tovább» Csillagfény
Turcsik György, 2010. dec. 23. Elküldöm ezt a bejegyzést Levelek a völgyből 11.
Mottó:
Alattad a föld, fölötted az ég,
benned a létra.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
Állítólag néhány évvel ezelőtt, amikor Los Angeles városát földrengés sújtotta, s emiatt az áramszolgáltatás szünetelt, a város teljes sötétségben maradt. Egyszercsak szinte égni kezdtek a telefonvonalak, mert ezrével telefonáltak az obszervatóriumnak, hogy a város fölött rendkívüli fényjelenségeket látnak: sok villogó, piciny fénypontot – talán földönkívüliek közelednek? Pedig nem történt más, csak az, hogy a városlakók meglátták a csillagos eget, amit egyáltalán nem ismertek, hiszen a város villanyfényei miatt soha nem látták a csillagokat. Olvassa tovább» Tegyük tisztába magunkat!
Turcsik György, 2010. dec. 02. Elküldöm ezt a bejegyzést Levelek a völgyből 10.
Mottó:
Alattad a föld, fölötted az ég,
benned a létra.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
Elhullatták leveleiket a fák. Csak a fenyők zöldellnek diadalmasan, még nevükben is dicsekvés bújkál: ők örökzöldek. Pedig a tűlevelek is elhalnak s lehullanak, csak nem egyszerre, ősszel. Máskülönben honnan tellne a fenyveseknek vastag, puha szőnyegre? Ezt aztán hiába áztatja napokon-heteken át a szitáló, máskor zuhogó eső! A szőnyeg elnyeli a vizet, s a vadászok, favágók s minden másféle erdőjáró emberek lábbelije nem lesz sáros. A süppedő fenyőtű-szőnyeg a hangokat is elnyeli: rajta zajtalanul járhatnak a vadak is, vadászok is. Olvassa tovább» “Életnek barátja”
Turcsik György, 2010. szept. 21. Elküldöm ezt a bejegyzést Levelek a völgyből 9.
Mottó:
Alattad a föld, fölötted az ég,
benned a létra.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
Ludvércjáráskor, Valkonyán, 2010. szeptember 18.
Ne féljetek!
Egykor a világot — a nagy történelmet és a mindennapi életet egyaránt — úgy próbálták megérteni őseink, hogy önállóan létező jó és rossz lények (tündérek, boszorkányok, ludvércek s egyebek) létezését feltételezték, s mindazt, ami történt, az ő befolyásuknak tulajdonították. A jóktól védelmet kértek, a rosszaktól féltek. Az élet elég reménytelennek tűnt… Olvassa tovább» Ne féljetek!
|
|
Legutóbbi hozzászólások