|
|
Hatala Gábor, 2012. máj. 14.  Elküldöm ezt a bejegyzést Tisztelt Szőlőtermesztő!
Ön egy alternatív növényvédelmi előrejelzést olvas, mely a helyi időjárási viszonyok figyelembe vételével készült. Az előrejelzés célja a szakszerű, és valóban hatékony növényvédőszer felhasználás, és az okszerű kijuttatás idejének meghatározása. Felmérések alapján a növényvédelem eredménytelenségének leggyakoribb oka ugyanis a védekezések időpontjának helytelen megválasztása (késői kezelés) és a nem megfelelő szerválasztás, adagolás (aluldozírozás).
Olvassa tovább» Szőlő védelem
hoharmat, 2012. ápr. 02. Elküldöm ezt a bejegyzést Vetési naptár
Olvassa tovább» Vetési naptár áttekinthető táblázatban
hoharmat, 2012. ápr. 02. Elküldöm ezt a bejegyzést Tavaszi munkák a gyümölcsösben
Nos, amennyit csak lehet, mert a ti kertetekben, de máshol is kissé mostohagyerekeknek minősülnek az idős gyümölcsfák. Talán azért, mert sokan – helytelenül – azt vélik, hogy a kerteknek ezek a terebélyes koronájú lakói akkor is teljesítik a kötelességüket, ha nem részesülnek gondozásban. És ebben van is némi igazság: egy ideig valóban teremnek, de metszés, táplálás és növény-védelem híján fokozatosan “leépülnek”, a gyümölcsük élvezhetetlenné válik és idő előtt kipusztulnak.
Olvassa tovább» Itt az április!
Agrárforradalom egy debreceni hátsó kertben!
Debrecen – A csapókerti hobbikertész olyat lépett meg, amit eddig senki, a családot zöldséggel és hallal ellátó megoldása döbbenetesen olcsó, egyszerű, egészséges és működik! Hóban és fagyban is!
Olvassa tovább» Akvaponia
hoharmat, 2011. okt. 31. Elküldöm ezt a bejegyzést November hónapban nem árt teljes fagyvédelmet tartani kertünkben.
Emellett az egyik legfontosabb feladat a levelek összegyűjtése és eltávolítása.
A gyümölcsfák kórokozóinak jelentős része a lehullott fertőzött leveleken telel át. Ennek a megakadályozása történhet a lehullott, fertőzött leveleken telel át. Ennek megakadályozása történhet a lehullott, fertőzött levelek összegyűjtésével, majd
talajba forgatásával ( kivéve diófa – levél ).
Újonnan ültetett bokraink és más növényeink tövét fedjük be lombtakaróval, trágyával, mert ezzel megakadályozzuk a talaj
kiszáradását, védelmet biztosítunk a fagy ellen.
A fiatal gyümölcsfákat november közepéig érdemes elültetnünk, mire megjön a tél első hulláma ( általában).
Jó kertészkedést minden valkonyainak az év hátralevő részében!
Péter
hoharmat, 2011. szept. 30. Elküldöm ezt a bejegyzést A gyümölcsfákról szedjük le és égessük el a gyümölcsmúmiákat, melyek sokféle fertőzésnek lehetnek hordozói.
Most és novemberben ültessünk gyümölcsfákat, lombhullató díszcserjéket és egyéb fákat. A következő időszak a legalkalmasabb erre ( a néphagyomány október 31 – ét, Farkas napját tekinti erre a legjobb napnak … ) Ebben a hónapban
a tűlevelűeket és más örökzöldeket is öntözzük meg bőségesen ( különösen idén!), hogy a tél károsító hatásától megvédjük
azokat. Ne feledjük, hogy az örökzöldek télen is aktívabban vegetálnak, mint lombhullató társaik, s a fagyott talaj jócskán megnehezíti ezt. Most kell megfelelő mennyiségű folyadékkal ,, töltekezniük”.
A hónap vége fele a fagyra érzékeny virággumókat és hagymákat is szedjük fel a talajból (enyhe idő esetén novemberben se késő). Figyeljük az időjárás előrejelzéseket! 
A zöldségfélék betakarítása után a területet nagyjából takarítsuk le, az istállótrágyát – ha tudunk szerezni – és egyéb komposztot, gyümölcsfák lehullott levelét pedig terítsük el a talajon és ásózzuk,szántsuk fel azt. Nem jó mindezt novemberre
halasztani, mert beköszönthet a fagyos vagy csapadékos idő, ami eléggé ,, megnehezíti” mindezt.
Október hónapban véget ér a fűnyírás, a hónap derekán azért még egyszer, utoljára érdemes levágni, hogy szebb legyen …
A lehullott leveleket gereblyézzük és gyűjtsük össze ( komposztképzés!) , a diófa leveléből azonban nem célszerű komposztot készíteni. Magam részéről össze szoktam gyűjteni valami mélyedésben és ott hagyom szépen elkorhadni.
Új pázsit kialakításakor október elején már érdemes befejezni a magvetést, a gyeptégla lefektetéséhez viszont az egész hónap kiválóan alkalmas!
Ha télen madarakat szeretnénk etetni, a madáretetőket a hónap végére már nem árt kihelyezni, hogy a madarak idejáben
odaszokjanak az általunk fabrikált kis ,,terülj – terülj asztalkámhoz”. :-)
Jó kertészkedést és időjárást minden valkonyainak!
Péter
hoharmat, 2011. jún. 06. Elküldöm ezt a bejegyzést Most minden gazdagon burjánzik. Sajnos a nem kívánatos gyomok és gazok is. Ezért most sokat kell gyomlálni és gazolni.
Minden jó kertész tudja, hogy a locsolást ajánlatos az esti órákban végezni a meleg, száraz napok beköszöntével.
A rendszeres öntözéssel még a tetvesedést is aránylag jól kordában lehet tartani.
Most kell elvetni azoknak a kétnyári növényeknek a magjait, amelyekben jövőre szeretnénk gyönyörködni. Érdemes a magokat hűvös helyre vetni, ahol nem fenyegeti azokat a kiszáradás veszélye. Érdemes még odafigyelni a következő kerti idény érdekében a tavasszal virágzó hagymások hagymáira is. A tulipánhagymákat ajánlatos minden nyáron felszedni,
míg a nárciszhagymák akár több évig is a földben maradhatnak. A kiásott hagymákat alaposan szárítsuk ki.
Az elhalt zöldet csak a teljes száradás után szedjük le a hagymákról, mert így a levelekben lévő teljes tápanyagmennyiség
vissza tud húzódni a hagymába. Szellős helyen tároljuk.
Már érnek az első zöldségek a kiskertben: betakarítható a borsó, a sárgarépa, a friss fejes saláta.
Érik a karfiol, a fejteni való bab, a jégcsapretek, a kapor, a mángold és más egyéb ízletes konyhakerti növény.
A betakarítással párhuzamosan érdemes a további szüret reményében új növényeket vetni, ültetni.
A kései zöldségek palántáit, mint a fejeskáposzta, a kelbimbó, a karalábé június közepéig érdemes elültetni.
A cukkinit a póréhagymát és a zellert is most ajánlatos a végleges helyére ültetni.
Érik a cseresznye, majd fokozatosan a meggy is, már szüretelhetjük a görögök által a ,, gyümölcsök királynőjének” tartott ízletes földi epret. A gyümölcsérés után az eper indákat hoz. Az erősebb példányokból érdemes dugványokat nevelni, ezzel is szaporíthatjuk a növényállományunkat. A gyengébb indákat azonban ajánlatos eltávolítani, mert túl sok tápanyagot és energiát vonnak el az anyanövénytől.
Kedvező időjárást és jó kertészkedést kívánok minden valkonyainak!
Péter
hoharmat, 2011. máj. 04. Elküldöm ezt a bejegyzést Az elvirágzott cserjéket tisztítsuk meg, a bimbós vagy elnyílt, konténerben nevelt rododendront félárnyékos helyre és
mészben szegény, de jó humuszos talajba ültessük ki. Az elnyílt hagymás virágok magszárait törjük le.
Az elvirágzott évelőket tisztítsuk ki, a magasra növő évelők ( például a szarkaláb ) bokrait kössük össze, esetleg egy
karót is szúrjunk melléjük.
A vásárolt cserepes növényeket, illetve a dáliát, a kannavirágot,a fréziát és a kardvirágot is kiültethetjük a kertbe ( az e heti fagyveszély miatt azért a biztonság kedvéért várjuk meg a jövő hetet).
Palántát mindig csak megbízható helyről vásároljunk, így nem ér bennünket meglepetés, hogy a törpeparadicsom
folyton növő lett, vagy a tölteni való paprika helyett almapaprikánk termett.
A babvetés ideje is elérkezett:válasszunk sárga és zöldhüvelyű fajtákat is!
A zöldhüvelyű bokorbab nyugatabbra sokkal elterjedtebb, mint nálunk, de próbáljuk ki mi is, mert sokkal zsengébb, nem szálkásodik olyan hamar, így nem igényel olyan gyakori szedést, mint a sárgahüvelyű fajták.
Főzeléknek és vegyes köretnek is kiváló!
A karós baboknak vetés előtt alakítsuk ki a támrendszerét vagy egyszerűen futtassuk a kerítésre!
Az uborkamagot – ne sűrűn, arra ügyeljünk- vessük el minél előbb, ezekben a napokban!
Öntözéshez, permetezéshez használjuk az áztatott csalán levét!
Úgy tervezzük meg a kertünket, hogy a növénytársítások által kedvező kölcsönhatást biztosítsunk kiskertünkben,
vagyis egy ,,öngyógyító vegyes kertet” hozzunk létre!
Például:
- a hagyma és a sárgarépa kölcsönösen riasztja egymás kártevőit: a hagyma- és a sárgarépalegyet.
- a paradicsom és az uborka mellé ültessünk fokhagymát, így kevesebb esélyt adunk azok gombás betegségeinek
kialakulásához.
- a csombor (borsikafű) elriasztja a babról a fekete babtetveket.
- a körömvirág és a büdöske távol tartja a fonalférgeket. Mindig vessünk ezekből a zöldséges ágyások közé is!
- a sarkantyúka magához vonzza a levéltetveket, ezzel kevésbé károsítják a többi kultúrnövényt.
Igen, Ricsi kérdezte a spanyolcsigát: hát írtsuk, ahogy bírjuk kapával, késsel stb… futó kacsa hiányában.
Jó kertészkedést, kedvező időjárást ( esőt…) kívánok minden valkonyai gazdának!
hóharmat
hoharmat, 2011. ápr. 29. Elküldöm ezt a bejegyzést Vagyonokat költünk a fűszerekre! Mert fűszer nélkül se íze, se zamata, se értelme az ételeknek!
Így nem sajnáljuk a néhány grammos zacskókért a több száz forintot se kiadni.
Pedig ha van 1 -2 cserépnyi földünk,ablakpárkányunk, ne adj’ Isten egy kiskertünk is, már meg is van minden adottságunk
ahhoz, hogy az egész évi fűszerszükségletünket megtermeljük magunknak.
A fűszerek nem kívánnak különös gondozást, s ha nem is olcsó egy-egy palánta, akkor is biztosak lehetünk abban, hogy kevés ápolással akár évekig is el leszünk látva az adott növénnyel.
A fűszernövények különlegesek, mégis kevesen ültetik, nevelik ezeket a hálás kis növényeket, mert a legtöbben
azt gondolják, hogy bonyolultabb nevelést igényelnek más növényekhez képest.
Azonban erről szó sincs! Sőt!
A rozmaring, a bazsalikom, a majoránna, a kakukkfű, a borsikafű (csombor), a turbolya, a kapor, a borágó, a vízitorma
stb. nagyon kedveli azt a kevés helyet, akár csak egy cserépnyit is, ami jut neki.
Ha pedig kellő helyen van kertünkben, s szereti is a helyet, úri módon növekedhet az ,,igazi” földben…
A fűszernövények szépek is, hiszen a többségük virágzik és többnyire illatoznak is.
S lehet – e kedvesebb ajándék egy haszonnövénytől, hogy a szépsége mellett illatával is ,,kedveskedik”?
Más lesz az étel is a saját fűszereinkből, jobb lesz!
Használhatjuk sültekhez, főzelékbe, uborkasalátához, befőzéshez, a savanyúkhoz tartósításhoz,
tavasszal, amikor még más nem adódik, a primőröket dobjuk föl velük!
Tartósíthatóságuk az egyik legjobb tulajdonságuk a fűszernövényeinknek:
több illatot tudunk tartósítani szárítással ( fejjel lefelé akasztással) , morzsolással.
A fűszernövényeket, ha daraboltuk, szárítottuk, morzsoltuk, akkor üvegben, fóliában, mélyhűtőben tárolhatjuk úgy,
hogy ezáltal az illóanyagok sem szállnak el belőlük és az ízükben sem szenvednek kárt addig, amíg sütéshez, főzéshez végre felhasználhatjuk majd azokat ( pl. a zöld orombeli ,, pörkütt” -höz ).
Valkonya, fűszerre fel!
HP
hoharmat, 2011. ápr. 05. Elküldöm ezt a bejegyzést A felettünk járó Hold járása éppúgy, ahogy kihat a mi szervezetünkre, ugyanúgy a növényeket is érzékenyen érintik a holdciklus különböző fázisai.
Az alábbiakban íme néhány hasznos tanács ezzel kapcsolatban a kertészkedőknek: A föld feletti növekedésre hangsúlyozott növényeket (pl.: sóska, spenót, póréhagyma, gyümölcsfák, s egyéb leveles növényeink) növekvő vagyis ,, leszálló “/ amikor a Hold egy D betűre hasonlít/ Holdnál érdemes ültetni.
Ha azt szeretnénk, hogy a föld alatti növekedésen legyen inkább a hangsúly ( pl.: sárgarépa, petrezselyem, cékla, zeller, vagy fáknál a gyökérerősítés ), akkor fogyó, vagyis ,, felszálló”/ amikor a Hold egy C betű / Holdnál érdemes azokat ültetni.
Olvassa tovább» A Hold és a kertészkedés
|
|
Legutóbbi hozzászólások